Menu

Integrált településfejlesztési stratégia

Az egész városra kiterjedő korszerű, megvalósítás orientált, stratégiai szemléletű középtávú településfejlesztési tervek készítését a Városfejlesztés Zrt és vezetői vezették be a magyarországi településfejlesztési tervezés gyakorlatába a rendszerváltástól az EU csatlakozásig terjedő 1990-2004 időszakban. Ezzel megteremtették a módszertani és a gyakorlati alapokat ahhoz, hogy a Lipcsei Charta útmutatásai nyomán a részben általuk kidolgozott 2007-es Városrehabilitációs kézikönyv és 2009-es Városfejlesztési kézikönyv szakpolitikai iránymutatásai alapján Magyarország az EU-n belül élenjáró gyorsasággal vezethette be általános jelleggel az integrált városfejlesztési stratégiát, majd az integrált településfejlesztési stratégiát, mint az Étv. hatálya alá tartozó új, általánosan alkalmazott tervfajtát.

A Városfejlesztés Zrt korszerű településfejlesztési terveinek, integrált város-, illetve településfejlesztési stratégiáinak köszönhetően valósultak meg kiemelkedő, helyenként sorsfordító jelentőségű összehangolt településfejlesztési beavatkozások Budapesten, Zalaegerszegen, Nagykanizsán, Szombathelyen, Mosonmagyaróváron, Szécsényben, Balassagyarmaton, Bátonyterenyén, Rétságon és Üllőn az elmúlt 26 év során.

A Városfejlesztés Zrt. több mint negyedszázados, nemzetközileg is elismert sikeres városfejlesztő tevékenységéből eredő szakmai tapasztalataival és hozzáértésével áll partnerei rendelkezésére a jelenlegi településfejlesztési kihívások megválaszolása érdekében is. Partneri együttműködés keretében bocsátja rendelkezésre tudását, hogy az egyre összetettebb városi problémák megoldása érdekében integrált településfejlesztési stratégiák, településfejlesztési tervek készítése, korszerűsítése, felülvizsgálata, értékelése, megvalósítása, monitoringja bármely fázisában elősegítse az önkormányzatok és az állami szervezetek eredményes településfejlesztő tevékenységét.

A jó településfejlesztési céloknak jól megfelelő integrált településfejlesztési stratégiák, településfejlesztési tervek készítése döntő jelentőségű a 2021-2027 fejlesztési időszak Terület- és Településfejlesztési Operatív Programja, a TOP Plusz sikeres megvalósítása szempontjából is. Adott körülményeink között azonban ennél sokkal többről van szó! Az integrált településfejlesztési stratégia, a településfejlesztési terv, mint középtávú településfejlesztési dokumentum elkészítése, aktualizálása messze túlmutat azon a feladaton, hogy a 2021-2027 időszakban megvalósításra kerülő tervezett – jelentős részükben már régebbi településfejlesztési elképzelésekben is előirányzott – településfejlesztési beavatkozásokat többek között integrált településfejlesztési stratégiával is alá kell támasztani az uniós forrásszerzés érdekében. Az ITS megtervezésére vonatkozó döntés ezért sokkal több lehetőséget hordoz, ami a következőkből adódik.

Az EU aktuális Többéves Pénzügyi Kerete (TPK) a 2021-2027 időszakra szól. A 2023-ban, 2024-ben középtávra elkészülő, 7-10 évre szóló középtávú településfejlesztési dokumentumok ezért már csak három-négy évet tudnak előre vetíteni a jelenlegi 2021-2027 fejlesztési időszakból. Az idén, illetve a jövő évben elkészülő középtávú településfejlesztési tervek által előre vetített fejlesztések megvalósításának időszaka ezért három-négy évvel törvényszerűen átnyúlik a 2028-2034 hétéves fejlesztési időszakra. Ez az alaphelyzet minden középtávú településfejlesztési terv sorsát meghatározza, és az Étv. hatálya alá tartozó integrált településfejlesztési stratégiákra, valamint településfejlesztési tervekre egyaránt igaz.

Ugyancsak igaz ez az alaphelyzet a jelenleg egyes nagyobb településeken készülő fenntartható városfejlesztési stratégiák szempontjából (FVS) is. Az FVS azonban nem törvényi szinten meghatározott településfejlesztési tervfajta. Kifejezetten csak az EU TPK hétéves, 2027 végéig tartó időtartamára szóló középtávú fejlesztési dokumentum, amiről az Étv. nem rendelkezik. Készítése nem tagállami szintű szabályozás, hanem az EU Bizottságának rendelkezései, illetve útmutatásai alapján történik.

Az Étv. alapján a 2023-2024 években elkészülő középtávú terveket, integrált településfejlesztési stratégiákat és településfejlesztési terveket tehát a középtáv fogalmának definíciójából következően úgy kell elkészíteni, hogy túlmutassanak a 2021-2027 fejlesztési időszak keretein, és fejlesztési céljaik, beavatkozásaik belenyúljanak a 2028. január 1-el kezdődő új fejlesztési időszakba. Ezért a készülő integrált településfejlesztési stratégiáknak és településfejlesztési terveknek a törvényi szabályozásból következően alkalmasaknak kell lenniük arra is, hogy a jelenlegi fejlesztési időszakon túlmenően a 2028-2034 fejlesztési időszak első három-négy évben történő fejlesztéseket is megalapozzák. Ezáltal biztosítható többek között a településfejlesztés és az önkormányzati városfejlesztési projekt menedzsment szervezetek működésének folyamatossága csakúgy, mint az építésgazdaság és az építőipari, illetve ingatlanfejlesztő vállalkozások zökkenőmentes működéséhez szükséges folyamatos ellátás építési projektekből, építési lehetőségekből, építési telkekből.

Az említett, illetve ahhoz hasonló alaphelyzet gyakorlati megkerülésére rendszeresen felmerülő megközelítés, hogy nem kell most olyan messzire előre tekinteni, mint amit maga a jogszabály ír elő. Négy év múlva úgyis aktualizálni kell, és akkor elég lesz. Ez az eljárás a jogszabályban rögzített tervezési előírások megkerülése. Középtávú fejlesztési terv helyett rövid távút állít elő. Az elvi és jogi túl azonban nem működik a gyakorlatban sem. A tapasztalat szerint ugyanis érdemi aktualizálások általában el sem indulnak négy évvel később, és gyakran hat-hét év múlva sem készülnek el. Csak az újabb 7 éves TPK hatályba lépése kényszeríti ki őket. Ezért a fejlesztési időszakok határain átnyúló időtartamra szóló középtávú településfejlesztési terveknek az aktuális fejlesztési időszakon túlnyúló használhatósága a gyakorlatban nem biztosítható az egyes jogszabályokban előírt, négyévente kötelező aktualizálással. A hét éves fejlesztési időszak határain túlnyúló időtávra szóló középtávú településfejlesztési tervek középtávon való tényleges használhatósága csak úgy biztosítható, ha kidolgozásukkor valóban érvényesül a jogszabályi előírás, és tényleg alkalmasak legalább hét éven át arra, hogy a közszféra operatív városfejlesztési tevékenységéhez vezérfonalat biztosítsanak.

A településfejlesztésre vonatkozó törvényi szabályozás betűje és szelleme szempontjából tehát megkerülhetetlen a 2028-2034 fejlesztési időszakra is irányt mutató tervek készítése az idén és jövőre megvalósuló középtávú településfejlesztési tervezés során. Ez a középtávú településfejlesztési terv fogalmából következik.

Ebből az adottságból újabb megközelítések és tartalmi szempontok adódnak. Ezek fényében látható, hogy a 2023 és 2024 folyamán elkészülő középtávú településfejlesztési tervek nem csak ahhoz szükségesek, hogy a 2021-2027 időszakra aláírásra kerülő Partnerségi Megállapodás operatív programjainak eszközeivel végrehajtható, általában régebb óta tervezett beavatkozásokat tervszerű fejlesztési tevékenység keretei között végre lehessen hajtani. Ami talán még ennél is fontosabb, ahhoz is nélkülözhetetlenek, hogy azoknak a körvonalazódó problémáknak a megoldását is elő lehet mozdítani velük, amelyek a jelenlegi fejlesztési időszak időbeli keretei között nem orvosolhatók.

Ugyanakkor az is világos, hogy az idén és a jövőre elkészülő középtávú településfejlesztési tervek megvalósítására 2028 január 1-től már egy másik Európai Unió jelenlegitől alapvetően eltérő keretfeltételei között fog sor kerülni.

Az jelenlegi, EU 2021-2027 időszakra vonatkozó regionális politikai céljainak és eszközeinek meghatározása ugyanis nem csak a 2022 februári eseményeket, a következtükben kialakult energetikai és gazdasági válságot kellet, hogy tényszerűen megelőzze, hanem a dolgok természetéből következően a 2020 folyamán kialakult Covid pandémiát és tartós politikai, gazdasági, társadalmi, valamint urbanizációs és technológiai következményeit is. A jelenleg készülő középtávú településfejlesztési tervek megvalósításának időtávján belül, 2028. január 1-én elinduló új TPK hét éves fejlesztési időszakának EU szakpolitikai céljaiban és regionális politikai eszközeiben a 2020 óta bekövetkezett radikális változások hatásai már érvényesülni fognak. A településfejlesztési tervezés szempontjából a változásokra történő felkészülés középtávú településfejlesztési eszközei pedig nem mások, mint azok a középtávú településfejlesztési tervek, amelyek idén és jövőre, vagy később készülnek el, a folyamatban lévő hét éves fejlesztési időszak beavatkozásainak településfejlesztési tervi megalapozása, és beavatkozásainak összehangolása érdekében. Miközben a jelenlegi területfejlesztési programozásai és központilag orientált településfejlesztési tervezési folyamat jelentős lemaradásban van az éppen folyamatban lévő, több mint két éve megkezdődött 2021-2027 időszakhoz képest is, nélkülözhetetlen a folyamatban lévő településfejlesztési tervezés felülvizsgálata, aktualizálása, és új alapokra helyezése is, nehogy abba a hibába essen a tervezés, hogy a múlt problémáit akarja megoldani a jövő egyre nyilvánvalóbb, és a korábbiaknál súlyosabb kihívásainak megválaszolása helyett.

Az említett változások következtében még a régi célok is teljesen új tartalmakkal telítődnek. A 2020-ban elindult és a 2022 februárjában bekövetkezett globális változások eredményeként gyakran egészen mást jelent a szép, egészséges városi környezet és a jól funkcionáló városi szövet általános célkitűzésének konkrét megvalósítása ma, és 2028-ban vagy 2031-ben, mint 2019 végén jelentett, amikor a 2021-2027 időszak regionális és várospolitikai céljainak és eszközeinek kialakítása az Európai Unióban szakmai, technikai szinten lényegében már befejeződött. Mást jelentenek a 2022 február után kialakult energetikai és gazdasági nehézségek között, valamint a 2020-ban kialakult Covid pandémiához kapcsolódva felgyorsult és kiterjedt információtechnológiai fejlődés és globális versengés, továbbá az ENSZ kormányközi szakértői bizottságának valószínű 2,5 Celsius fokos globális felmelegedést előrevetítő aktuális folyamatokról szóló 2022 őszi jelzéseinek körülményei között a környezeti, gazdasági és társadalmi szempontból fenntartható urbanizáció globális kihívására adható konkrét helyi válaszok, mint 2019 végén jelentettek. Mást fog jelenteni a pénzügyileg kiegyensúlyozott, fenntartható és átlátható gazdálkodás alapvető uniós és tagállami követelményének kielégítése a közszféra településfejlesztési tevékenységében 2028. január 1-én az Európai Unió szuverenitásának megőrzése érdekében kibontakozott közös védelmi, energetikai és információtechnológiai fejlesztési politikák és a megvalósításukhoz szükséges közös európai uniós költségvetési finanszírozás körülményei között, mint 2019 végén jelentett, amikor a 2021-2027 időszak előkészítésének szakpolitikai és szakmai véglegesítésekor mindezek a forrásigényes tényezők még nem, vagy egyáltalán nem a jelenlegi kényszerítő erővel, hatottak.

A középtávú jövő településfejlesztési kérdéseire nincsenek kész válaszok! Nincsenek sablonok és típustervek, amelyek – akár csak látszólagosan is – garanciákat adhatnának arra, hogy hozzáértés és érdemi, a helyi adottságokon és a lehetőségek alapos ismeretén nyugvó, elmélyült komplex településfejlesztési tervezés nélkül is jól lehessen megválaszolni a településfejlesztés felhalmozódott régi, és előttünk tornyosuló új kihívásait. A Városfejlesztés Zrt. azzal tudja elősegíteni az önkormányzatok és az állami szervezetek előtt tornyosuló településfejlesztési kihívások megválaszolását szolgáló településfejlesztő tevékenységet, hogy szerződéses partnerei rendelkezésére bocsátja hozzáértését és az előző negyedszázad során, az ország egyik élenjáró városfejlesztő társaságaként felhalmozott településfejlesztési hozzáértését, tudását és tapasztalatait a fenntartható település megvalósításának elősegítésére.

Az alábbiak és a referenciák a módszertan és az eszköztár mellett egyúttal ennek a Városfejlesztés Zrt meghatározó jelentőségű szakmai közreműködésével lezajlott folyamatnak a történetét is áttekintik a Városfejlesztés Zrt stratégiai tervezési tevékenysége és referenciái tükrében. Az integrált településfejlesztési stratégia készítése és az integrált városfejlesztési stratégia kidolgozása során az önkormányzatok középtávra (7-8 évre) vetítik előre a települések városfejlesztési tevékenységeit. A Városfejlesztés Zrt meghatározó jelentőségű szerepet töltött be az integrált városfejlesztési stratégia és az integrált településfejlesztési stratégia, mint a településfejlesztés megvalósítás orientált stratégiai tervezési eszköze, bevezetésének szakmai megalapozásában, előkészítésében, módszertanának kidolgozásában, megvalósítási eszközeinek kialakításában és megismertetésében. A rendszerváltás után, az 1990-es évek végén és a 2000-es évek folyamán, a szakpolitikai iránymutatás megjelenése előtt a Városfejlesztés Zrt készítette az első középtávú (7-10 évre szóló), stratégiai szemléletű, de megvalósítás orientált tervezési dokumentumokat. A Zalaegerszeg Megyei Jogú Város (1998-1999), Pécs Megyei Jogú Város (1998-1999), Mosonmagyaróvár (1999-2000), Keszthely (1999-2000), Dabas (2000), Fülek (2004), és Cegléd (2005) számára készített tervezetek meghatározták a középtávon tervezett komplex városfejlesztési akciók valamint a megvalósításukra alkalmas városfejlesztő társaságok jellemzőit. Zalaegerszegen és Mosonmagyaróváron az említett tervezetek alapján az önkormányzatok létrehozták saját városfejlesztő társaságukat, a Zalaegerszegi Városfejlesztő Rt-t és a MOVINNOV Kft-t. A Városfejlesztés Zrt által készített középtávú városfejlesztési tervek alapján Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata már 2002-re megvalósította a termálvíz hasznosítására épülő gébárti élményfürdő első ütemét, és még Magyarország EU csatlakozása (2004) előtt befejezte a városrehabilitáció első szakaszát belváros északi részében. Őket a következő években újabb, a Városfejlesztés Zrt által készített, a középtávú fejlesztéseket meghatározó, tervezetben előrevetített beavatkozások megvalósítása követte.

A Városfejlesztés Zrt által készített, említett tervezet alapján Mosonmagyaróvár Város Önkormányzata a Városfejlesztés Zrt társaságalakítási javaslatának megfelelően kialakított városfejlesztő társaságával, a MOVINNOV Kft-vel – mint a városfejlesztés szervezeti eszközével – már Magyarország EU csatlakozása előtt megvalósította a Lajta kert elnevezésű új városrészt. A városközpont melletti új kertváros megvalósítása fontos mérföldkő volt. Bebizonyította, hogy működő helyi gazdaság esetén kisebb vidéki városban is eredményesen alkalmazható a Városfejlesztés Zrt által a nyugat-európai – francia – minta hazai adaptálásával kialakított, a Középső-Ferencváros budapesti, nagyvárosi környezetében és a zalai megyeszékhely fejlesztése során nagyobb vidéki városban már bevált operatív városfejlesztési eszköztár egy komplex városfejlesztési akció megvalósítása során. Másrészt azt is megmutatta, hogy Budapesten kívül is, egy kisebb vidéki város helyi gazdaságának piaci közegében is, lehetséges pénzügyi szempontból nyereséges városfejlesztési akció végrehajtása megfelelő funkcionális program és fizetőképes kereslet esetén. A mosonmagyaróvári Lajta kert kertváros megvalósítása során elért nyereség több mint 200 millió Ft volt a 2000-es évtized első éveiben.

A Városfejlesztés Zrt eredményei találkoztak azokkal az európai uniós közpolitikai törekvésekkel és magyarországi megjelenésükkel, amelyek a Lipcsei Charta deklarálásában is megnyilvánultak, és azt célozták, hogy az EU városai megvalósítás orientált, integrált szemléletű stratégiai tervezési eszközhöz jussanak. Ezért 2007-ben, a városfejlesztés szakpolitikai felügyeletét gyakorló minisztérium – Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium – felkérésére a Városfejlesztés Zrt jelentős szerepet vállalt az integrált városfejlesztési stratégiák – későbbi elnevezésük szerint integrált településfejlesztési stratégiák – készítésének módszertanára vonatkozó szakpolitikai iránymutatások kidolgozásában.

Az említett szakpolitikai iránymutatások, a 2007-es VÁROSREHABILITÁCIÓ 2007-2013-BAN, Kézikönyv a városok számára és a 2009-es VÁROSFEJLESZTÉSI KÉZIKÖNYV – MÁSODIK, JAVÍTOTT KIADÁS teremtette meg a tartalmi szempontokat jogszabályi erővel megfogalmazó 314/2012 (XI. 8.) Kormányrendelet integrált településfejlesztési stratégiákra vonatkozó előírásainak szakmai alapjait. A 2008-tól kezdve készített integrált városfejlesztési stratégiák feladata volt a 2007-2013 fejlesztési időszak településfejlesztési tevékenységeinek megalapozása is. Ennek megfelelően, a Városfejlesztés Zrt akkor már évtizedes hazai és nemzetközi tapasztalatai alapján az általa készített integrált városfejlesztési stratégiák jelentős fejlesztések megvalósítását indították el.

A Városfejlesztés Zrt által Budapest Főváros IX. kerület Önkormányzata részére készített integrált városfejlesztési stratégiában (2009-2010) előrevetített akcióterületi beavatkozások eredményeként folytatódott a Belső-Ferencváros rehabilitációja, és valósult meg a József Attila Terv szociális városrehabilitációs kiemelt projektje. A Szécsény Város Önkormányzatával folytatott szakmai együttműködésnek köszönhetően a Szécsény számára készített IVS-ben (2008) tervezett akcióterületi tervek megvalósításának eredményeként megújult a történelmi városmag, Észak-Magyarország legkompaktabb építészeti öröksége, majd elindult a városközpont szociális rehabilitációja. Helyi vélemény szerint Szécsény néhány év alatt 30 évet lépett előre a Városfejlesztés Zrt szakmai tevékenységének köszönhetően. Mosonmagyaróváron (2008-2009) a Városfejlesztés Zrt által készített integrált városfejlesztési stratégia alapján valósult meg a mosoni belváros rehabilitációja. Salgótarjánban (2008) az IVS alapján elindult a városközpont funkcióbővítő rehabilitációja, és megvalósult az acélgyári városrész szociális városrehabilitációjának első üteme. Törökbálinton az IVS (2008) hatására elindult a városközpont rehabilitációjának előkészítése. Balassagyarmaton elindult a Városfejlesztés Zrt közreműködésével készített IVS (2008) által előrevetített városrehabilitációs akcióterületi terv végrehajtása, és megvalósult a városközpont rehabilitációjának első üteme. Balatonföldvár integrált városfejlesztési stratégiája szakmailag megalapozta a város Balaton-parti fejlesztéseit.

A Városfejlesztés Zrt Üllő Város Önkormányzata részére készített integrált városfejlesztési stratégiája (2009) több európai uniós költségvetési ciklusra meghatározta a néhány évvel korábban városi rangot kapott település XXI. századi urbanizációját előmozdító komplex városfejlesztési tevékenységet. A Vác számára készített IVS (2010) hosszabb távra meghatározta a település városfejlesztési tevékenységét. Üllő Város Önkormányzata az IVS-ben előre vetített akcióterületi fejlesztések közül a 2007-2013 időszakban megvalósította a városi rangnak megfelelő új városközpont kialakítását, és megépítette az új Városházát. 2010 után Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata részére készítette el a Városfejlesztés Zrt az integrált városfejlesztési stratégia felülvizsgálatát (2011), amely új korszakot nyitott a település komplex városfejlesztési céljainak megfogalmazására és megvalósítására irányuló tevékenységben. A kirajzolódó fejlesztési tendenciák előrevetítésével már a 2014-2020 fejlesztési időszak szemléletét, hazai és európai uniós városfejlesztési törekvéseit, alapelveit érvényesítette, és előrevetítette a megyei jogú város 2014-2020 időszakban, és azon túl megvalósuló komplex városfejlesztési tevékenységének legfontosabb területeit és irányait.

Ezáltal szakmai szempontból megalapozta a 2014-ben Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése által elfogadott integrált településfejlesztési stratégiát is. A 314/2012 (XI. 8.) Kormányrendelet megjelenését követően a Városfejlesztés Zrt mindenekelőtt a megyei jogú városok fejlesztésére összpontosította erőfeszítéseit, amelyek megalakulása óta Magyarország városfejlesztési eszköztárának folyamatos fejlesztésére irányulnak. Ennek eredményeként készült el Magyarország első integrált településfejlesztési stratégiájaként Szombathely Megyei Jogú Város Integrált településfejlesztési Stratégiája. Az elsőként elkészült ITS eredményeként például Szombathelyen valósultak meg a 2014-2020 fejlesztési időszak és a Modern Városok Program első komplex városfejlesztési beavatkozásai is a Szent Márton Terv keretében, elindult a város több mint 300 hektáros új ipari területének kialakítása, a fenntartható fejlődés érdekében megújításra, fejlesztésre kerül a város úthálózata, zöldfelületei, megújulnak, az ITS-el összhangban épülnek, illetve valósultak meg új közcélú létesítményei. A Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata részére készített integrált településfejlesztési stratégia által tervezett akcióterületi tervek keretében előrevetített beavatkozások megvalósításának eredményeként a város a társadalmi, gazdasági és környezeti szempontból fenntartható fejlődés pályájára állhat a következő évtizedben. Az ITS-ben foglaltak alapján elindult a város ipari területének nagy léptékű fejlesztése az M7 autópálya mentén, új lendületet kapott a városközpont rehabilitációja, és megkezdődött az új déli elkerülő út megvalósításának előkészítése.

Az integrált településfejlesztési stratégia alapján kidolgozott Modern Városok Program fejlesztései keretében sportcsarnok és uszoda épül, új funkciót kapnak a megújításra kerülő történelmi városközpont műemlék épületei. A Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata részére készített integrált településfejlesztési stratégia feltárja a nógrádi megyeszékhely társadalmi, gazdasági szempontból fenntartható fejlődésének súlyos kihívásait, és komplex stratégiai javaslatot fogalmaz meg megválaszolásukra. A megyei jogú városok fejlesztésére a Nemzetgazdasági Minisztériummal szoros együttműködésben, közvetlenül a minisztérium által végzett minőségbiztosítás mellett, 2013-2014 folyamán készített integrált településfejlesztési stratégiák más módszertani célokat is teljesítettek. A megyei jogú városok és térségeik fejlesztési területeit és irányait meghatározva irányt mutattak a megyei területfejlesztési tervek kidolgozásához, és igazodási pontokat teremtettek a megyén belüli többi járásszékhely, illetve kisebb város ITS-ének kidolgozásához. Ezzel kialakultak a szakmai alapjai annak, hogy a 23 megyei jogú város esetében kipróbált és bevált módszertan a kisebb városokhoz igazított egyszerűbb minőségi és mennyiségi követelményeinek megfelelően 2015-től megtörténhessen 142 járásszékhelyi szerepet betöltő kisebb város integrált településfejlesztési stratégiáknak a kidolgozása, mozgósítva a területfejlesztési szakértői piac apraja- nagyját a hirtelen jelentkezett nagy tömegű feladat rövid határidőre történő elvégzése érdekében.

A megyei jogú városok nyomdokain haladva, az általuk kitaposott úton ez már elvégezhető volt a korábban kialakult területfejlesztési szakértői rutin alkalmazásával. Ugyanakkor a Városfejlesztés Zrt által egy kisebb város, a budapesti agglomerációba tartozó Üllő, részére az említett járásszékhelyi program finanszírozási forrásai nélkül, az önkormányzat önálló döntése alapján készített ITS az említett nyugat-dunántúli megyei jogú városi integrált településfejlesztési stratégiákéhoz hasonló horderejű eredményeket hozott. A benne előrevetített ipari munkahelyteremtő fejlesztések hasonló horderejűek a szombathelyihez és a nagykanizsaihoz.  Az üllői ITS Budapest keleti kapujában, a budapesti Liszt Ferenc nemzetközi repülőtértől hét percre, Budapest városközpontjától fél órára, az Üllői út menti sávban elterülő VIII., IX., X., XVIII., XIX. kerületi lakótelepektől 20-30 percre tervezett, több mint 400 hektáros ipari terület szabályozási és operatív városfejlesztési eszközökkel történő kialakítását indította el. Budapest keleti kapujában, a repülőtér közvetlen közelében, autópálya csomópont mellett, nemzetközi vasúti fővonal mentén az új ipari terület egyaránt lehetőséget biztosít arra, hogy az itt letelepíthető, nagy hozzáadott értéket előállító, világpiaci szinten versenyképes korszerű ipari termeléshez kapcsolódva hasznosulhasson a Magyarország Fővárosában felhalmozódott tudás tőke valamint a Budapest és térsége keleti részeiben koncentrálódó, rendelkezésre álló munkaerő is. Az ITS alapján elkészültek az új ipari terület megvalósítását lehetővé tevő településrendezési eszközök, a helyi vállalkozásokkal együttműködésben elindult az új úthálózat kialakítása és a tervezett ipari területek megvalósításának előkészítése.

Referenciák

1997-2004: MEGVALÓSÍTÁS ORIENTÁLT KÖZÉPTÁVÚ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI TERVEK AZ INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁK PROTOTÍPUSAI
A rendszerváltás után, az 1990-es évek végén és a 2000-es évek folyamán, a szakpolitikai iránymutatás megjelenése előtt a Városfejlesztés Zrt készítette az első középtávú (7-10 évre szóló), stratégiai szemléletű, megvalósítás orientált tervezési dokumentumokat. A Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata (1998-1999) és Mosonmagyaróvár Város Önkormányzata (1999-2000), számára készített Tervezetek meghatározták a középtávon tervezett komplex városfejlesztési akciók, valamint a megvalósításuk érdekében javasolt városfejlesztő társaságok jellemzőit. Zalaegerszegen és Mosonmagyaróváron az egész város fejlesztésére kiterjedő középtávra szóló megvalósítás orientált településfejlesztési Tervezetek alapján az önkormányzatok létrehozták saját városfejlesztő társaságukat, a Zalaegerszegi Városfejlesztő Rt-t és a MOVINNOV Kft-t. Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata a Városfejlesztés Zrt által készített Tervezet alapján 1999-ben létrehozta az ország első vidéki városfejlesztő társaságát, a Zalaegerszegi Városfejlesztő Zrt-t. Ezzel egyidejűleg elindította a tervezett komplex városfejlesztési akciók megvalósítását, aminek szervezeti eszközeként került megalakításra a városfejlesztő társaság. A Tervezetben megjelenített középtávú településfejlesztési terv részét képező komplex városfejlesztési akciótervek, akcióterületi tervek, alapján az Önkormányzat már 2002-re megvalósította a helyben létesített termálkút termálvizének hasznosítására épülő AquaCity és Termálfürdő, az egyik első dunántúli élményfürdő első ütemét. Ugyancsak Magyarország EU csatlakozása (2004) előtt befejezte az Önkormányzat a városrehabilitáció első szakaszát belváros északi részében az integrált településfejlesztési stratégia prototípusát jelentő Tervezet alapján. Ezáltal bebizonyosodott, hogy a Városfejlesztés Zrt által kialakított, és egész városi léptékben 1990 után elsőként Zalaegerszegen alkalmazott középtávú, stratégiai szemléletű, akcióterületi fejlesztésekre épülő összehangolt településfejlesztési terv, amit a fejlett európai gyakorlat egyik bevált településfejlesztési tervezési eszközének hazai változataként a magyarországi adottságoknak megfelelően került kialakításra, olyan korszerű új tervfajta, amely működik, és jól használható egy magyarországi megyei jogú városban is a komplex önkormányzati városfejlesztési elképzelések megvalósítására. Mosonmagyaróvár Város Önkormányzata a Városfejlesztés Zrt által készített Tervezet alapján a társaságalakítási javaslatnak megfelelően kialakított városfejlesztő társaságával, a MOVINNOV Kft-vel – mint a városfejlesztés szervezeti eszközével – már Magyarország EU csatlakozása előtt megvalósította a Lajta kert elnevezésű új városrészt. A városközpont melletti új kertváros megvalósítása fontos mérföldkő volt a korszerű, megvalósítás orientált középtávú településfejlesztési tervek magyarországi rendszerének kialakítása szempontjából. Bebizonyította, hogy működő helyi gazdaság esetén kisebb vidéki városban is eredményesen alkalmazható a Városfejlesztés Zrt által a nyugat-európai – francia – minta hazai adaptálásával kialakított, a Középső-Ferencváros budapesti, nagyvárosi környezetében és a zalai megyeszékhely fejlesztése során nagyobb vidéki városban már bevált operatív városfejlesztési eszköztár egy akcióterületi terv megvalósítása során. Másrészt azt is megmutatta, hogy Budapesten kívül is, egy kisebb vidéki város helyi gazdaságának piaci közegében is, lehetséges pénzügyi szempontból nyereséges városfejlesztési akció végrehajtása megfelelő funkcionális program és fizetőképes kereslet esetén. A mosonmagyaróvári Lajta kert kertváros megvalósítása során elért nyereség több mint 200 millió Ft volt a 2000-es évtized első éveiben. A korszerű integrált településfejlesztési stratégiák és középtávú településfejlesztési tervek módszertani kialakításának első fázisában a mosonmagyaróvári példa bebizonyította, hogy eredményes gazdaságfejlesztéssel párhuzamosan lehetséges olyan komplex városfejlesztési akciókat is tervezni és megvalósítani, amelyek tisztán pénzügyi szempontból is megtérülnek, sőt nyereséget is termelnek. A 2004 óta különböző hullámokban bekövetkezett gazdasági válságok, illetve a vissza nem térítendő támogatások egyre nagyobb volumenben hozzáférhetővé váló eszköze az eltelt tizenkilenc évben egyre jobban elfedte ezt a lehetőséget. A 2021-2027 fejlesztési időszak várhatóan eredményes gazdaságfejlesztési tevékenysége alapján, és az EU megváltozott körülményei között azonban a produktív kiadások elvére és a megtérülő forrásfelhasználásra irányuló közpolitikák prognosztizálható erősödése következtében azonban ez a kérdés újra élesen fel fog vetődni 2028-tól, vagyis a jelenleg készülő középtávú településfejlesztési tervek tárgyat képező fejlesztési időszakban.
A VÁROSFEJLESZTÉS ZRT meghatározó jelentőségű szakmai szerepe az integrált településfejlesztési stratégiák alkalmazását bevezető SZAKPOLITIKAI IRÁNYMUTATÁSOK kidolgozásában

A Városfejlesztés Zrt eredményei találkoztak azokkal az európai uniós közpolitikai törekvésekkel és magyarországi megjelenésükkel, amelyek a Lipcsei Charta deklarációjában is megnyilvánultak, és azt célozták, hogy az EU városai megvalósítás orientált, integrált szemléletű stratégiai településfejlesztési tervezési eszközhöz jussanak. Ezért 2007-ben, a városfejlesztés szakpolitikai felügyeletét gyakorló minisztérium – Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium – felkérésére a Városfejlesztés Zrt jelentős szerepet vállalt az integrált városfejlesztési stratégiák – későbbi elnevezésük szerint integrált településfejlesztési stratégiák – készítésének módszertanára vonatkozó szakpolitikai iránymutatások kidolgozásában, valamint megalkotta az iránymutatás akcióterületi tervekre és városfejlesztő társaságokra vonatkozó fejezeteit. Az akcióterületi tervek és a nagyobb településeken a városfejlesztő társaságok az integrált településfejlesztési stratégiákban a középtávú településfejlesztési célok valóra váltásának szolgálatában megjelenő nélkülözhetetlen tervezési és szervezeti eszközök.

A 2007-es szakpolitikai iránymutatás a végrehajtás során felhalmozódott tapasztalatok visszacsatolásával, a Városfejlesztés Zrt meghatározó jelentőségű részvételével módosításra került 2009-ben. Ennek eredményeként jelent meg 2009. január 28-án a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium égisze alatt, és szerkesztésében a Városfejlesztési kézikönyv – Második, javított kiadás, amely megteremtette a benne foglalt tartalmi szempontok egy részét integrált településfejlesztési stratégiákra vonatkozóan jogszabályi erővel megfogalmazó 314/2012 (XI. 8.) Kormányrendelet előírásainak szakmai alapjait.

A 2007-2020 FEJLESZTÉSI IDŐSZAKOKBAN MEGVALÓSÍTOTT INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁK KÉSZÍTÉSE

A Városfejlesztés Zrt minden városi kategória számára készített integrált városfejlesztési stratégiát a 2007-2013 fejlesztési időszakban az akcióterületi tervek stratégiai szintű megalapozása érdekében. A Városfejlesztés Zrt által a 2007-2013 fejlesztési időszakban készített integrált városfejlesztési stratégiák – későbbi elnevezésük szerint integrált településfejlesztési stratégiák (ITS) – spektruma Budapest Főváros kerületétől az agglomeráció dinamikusan fejlődő városán át, a megyeszékhely megyei jogú városon és a járásszékhely közepes, illetve kisméretű városon keresztül a kisvárosig terjedt. A Városfejlesztés Zrt Budapesten a IX. kerület, Ferencváros, valamint a VII. kerület, Erzsébetváros Integrált Városfejlesztési Stratégiáját készítette. Erzsébetváros, valamint Törökbálint, Üllő, Salgótarján, Mosonmagyaróvár, Szécsény és Balatonföldvár integrált városfejlesztési stratégiája URL-je az alábbi pontokban található.

A 2008-tól kezdve készített integrált városfejlesztési stratégiák feladata volt a 2007-2013 fejlesztési időszak településfejlesztési tevékenységeinek megalapozása is. Ennek megfelelően, a Városfejlesztés Zrt akkor már évtizedes hazai és nemzetközi tapasztalatai alapján az általa készített integrált városfejlesztési stratégiák jelentős fejlesztések megvalósítását indították el. A Városfejlesztés Zrt által Budapest Főváros IX. kerület Önkormányzata részére készített integrált városfejlesztési stratégiában (2009-2010) előrevetített akcióterületi beavatkozások eredményeként folytatódott a Belső-Ferencváros rehabilitációja, és valósult meg a József Attila Terv szociális városrehabilitációs kiemelt projektje. A Szécsény Város Önkormányzatával folytatott szakmai együttműködésnek köszönhetően a Szécsény számára készített IVS-ben (2008) tervezett akcióterületi tervek megvalósításának eredményeként megújult a történelmi városmag, Észak-Magyarország legkompaktabb építészeti öröksége, majd elindult a városközpont szociális rehabilitációja.

Helyi vélemény szerint Szécsény néhány év alatt 30 évet lépett előre a Városfejlesztés Zrt szakmai tevékenységének köszönhetően. Mosonmagyaróváron (2008-2009) a Városfejlesztés Zrt által készített integrált városfejlesztési stratégia alapján valósult meg a mosoni belváros rehabilitációja. Salgótarjánban (2008) az IVS alapján elindult a városközpont funkcióbővítő rehabilitációja, és megvalósult az acélgyári városrész szociális városrehabilitációjának első üteme. Törökbálinton az IVS (2008) hatására elindult a városközpont rehabilitációjának előkészítése. Balassagyarmaton elindult a Városfejlesztés Zrt közreműködésével készített IVS (2008) által előrevetített városrehabilitációs akcióterületi terv végrehajtása, és megvalósult a városközpont rehabilitációjának első üteme. Balatonföldvár integrált városfejlesztési stratégiája szakmailag megalapozta a város Balaton-parti fejlesztéseit. A Városfejlesztés Zrt Üllő Város Önkormányzata részére készített integrált városfejlesztési stratégiája (2009) több európai uniós költségvetési ciklusra meghatározta a néhány évvel korábban városi rangot kapott település XXI. századi urbanizációját előmozdító komplex városfejlesztési tevékenységet.

A Vác számára készített IVS (2010) hosszabb távra meghatározta a település városfejlesztési tevékenységét. Üllő Város Önkormányzata az IVS-ben előre vetített akcióterületi fejlesztések közül a 2007-2013 időszakban megvalósította a városi rangnak megfelelő új városközpont kialakítását, és megépítette az új Városházát. 2010 után Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata részére készítette el a Városfejlesztés Zrt az integrált városfejlesztési stratégia felülvizsgálatát (2011), amely új korszakot nyitott a település komplex városfejlesztési céljainak megfogalmazására és megvalósítására irányuló tevékenységben. A kirajzolódó fejlesztési tendenciák előrevetítésével már a 2014-2020 fejlesztési időszak szemléletét, hazai és európai uniós városfejlesztési törekvéseit, alapelveit érvényesítette, és előrevetítette a megyei jogú város 2014-2020 időszakban, és azon túl megvalósuló komplex városfejlesztési tevékenységének legfontosabb területeit és irányait. Ezáltal szakmai szempontból megalapozta a 2014-ben Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése által elfogadott integrált településfejlesztési stratégiát is.

A 314/2012 (XI. 8.) Kormányrendelet megjelenését követően a Városfejlesztés Zrt mindenekelőtt a megyei jogú városok fejlesztésére összpontosította erőfeszítéseit, amelyek megalakulása óta Magyarország városfejlesztési eszköztárának folyamatos fejlesztésére irányulnak. Ennek eredményeként készült el Magyarország első integrált településfejlesztési stratégiájaként Szombathely Megyei Jogú Város Integrált településfejlesztési Stratégiája. Az elsőként elkészült ITS eredményeként például Szombathelyen valósultak meg a 2014-2020 fejlesztési időszak és a Modern Városok Program első komplex városfejlesztési beavatkozásai is a Szent Márton Terv keretében, elindult a város több mint 300 hektáros új ipari területének kialakítása, a fenntartható fejlődés érdekében megújításra, fejlesztésre kerül a város úthálózata, zöldfelületei, megújulnak, az ITS-el összhangban épülnek, illetve valósultak meg új közcélú létesítményei.

A Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata részére készített integrált településfejlesztési stratégia által tervezett akcióterületi tervek keretében előrevetített beavatkozások megvalósításának eredményeként a város a társadalmi, gazdasági és környezeti szempontból fenntartható fejlődés pályájára állhat a következő évtizedben. Az ITS-ben foglaltak alapján elindult a város ipari területének nagy léptékű fejlesztése az M7 autópálya mentén, új lendületet kapott a városközpont rehabilitációja, és megkezdődött az új déli elkerülő út megvalósításának előkészítése. Az integrált településfejlesztési stratégia alapján kidolgozott Modern Városok Program fejlesztései keretében sportcsarnok és uszoda épül, új funkciót kapnak a megújításra kerülő történelmi városközpont műemlék épületei. A Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata részére készített integrált településfejlesztési stratégia feltárja a nógrádi megyeszékhely társadalmi, gazdasági szempontból fenntartható fejlődésének súlyos kihívásait, és komplex stratégiai javaslatot fogalmaz meg megválaszolásukra.

A megyei jogú városok fejlesztésére a Nemzetgazdasági Minisztériummal szoros együttműködésben, közvetlenül a minisztérium által végzett minőségbiztosítás mellett, 2013-2014 folyamán készített integrált településfejlesztési stratégiák más módszertani célokat is teljesítettek. A megyei jogú városok és térségeik fejlesztési területeit és irányait meghatározva irányt mutattak a megyei területfejlesztési tervek kidolgozásához, és igazodási pontokat teremtettek a megyén belüli többi járásszékhely, illetve kisebb város ITS-ének kidolgozásához. Ezzel kialakultak a szakmai alapjai annak, hogy a 23 megyei jogú város esetében kipróbált és bevált módszertan a kisebb városokhoz igazított egyszerűbb minőségi és mennyiségi követelményeinek megfelelően 2015-től megtörténhessen 142 járásszékhelyi szerepet betöltő kisebb város integrált településfejlesztési stratégiáknak a kidolgozása, mozgósítva a területfejlesztési szakértői piac apraja- nagyját a hirtelen jelentkezett nagy tömegű feladat rövid határidőre történő elvégzése érdekében. A megyei jogú városok nyomdokain haladva, az általuk kitaposott úton ez már elvégezhető volt a korábban kialakult területfejlesztési szakértői rutin alkalmazásával.

Ugyanakkor a Városfejlesztés Zrt által egy kisebb város, a budapesti agglomerációba tartozó Üllő, részére az említett járásszékhelyi program finanszírozási forrásai nélkül, az önkormányzat önálló döntése alapján készített ITS az említett nyugat-dunántúli megyei jogú városi integrált településfejlesztési stratégiákéhoz hasonló horderejű eredményeket hozott. A benne előrevetített ipari munkahelyteremtő fejlesztések hasonló horderejűek a szombathelyihez és a nagykanizsaihoz.  Az üllői ITS Budapest keleti kapujában, a budapesti Liszt Ferenc nemzetközi repülőtértől hét percre, Budapest városközpontjától fél órára, az Üllői út menti sávban elterülő VIII., IX., X., XVIII., XIX. kerületi lakótelepektől 20-30 percre tervezett, több mint 400 hektáros ipari terület szabályozási és operatív városfejlesztési eszközökkel történő kialakítását indította el. Budapest keleti kapujában, a repülőtér közvetlen közelében, autópálya csomópont mellett, nemzetközi vasúti fővonal mentén az új ipari terület egyaránt lehetőséget biztosít arra, hogy az itt letelepíthető, nagy hozzáadott értéket előállító, világpiaci szinten versenyképes korszerű ipari termeléshez kapcsolódva hasznosulhasson a Magyarország Fővárosában felhalmozódott tudás tőke, valamint a Budapest és térsége keleti részeiben koncentrálódó, rendelkezésre álló munkaerő is.

Az ITS alapján elkészültek az új ipari terület megvalósítását lehetővé tevő településrendezési eszközök, a helyi vállalkozásokkal együttműködésben elindult az új úthálózat kialakítása és a tervezett ipari területek megvalósításának előkészítése.

Weboldal: http://www.terport.hu/ivs/bp9/ivs.pdf

1A Városfejlesztés Zrt-t azért alapítottuk 1997-ben, hogy Magyarországon is általánosan használhatóvá tegyük az operatív városfejlesztés bevált eszköztárát, kezdve a komplex városfejlesztési elképzelések valóra váltásának hazai tervezési és megvalósítási módszereivel, valamint szervezeti, jogi és finanszírozási eszközeinek bevezetésével.

Tudástár
Elérhetőség

 H-1075 Budapest, Madách Imre út 2-6. II. lépcsőház 6. em. 57.

Telefon :

E-mail :

Városfejlesztés Zrt © Minden jog fenntartva