Középülettervező Vállalat építészeként szerzett építészeti és várostervezési gyakorlatot.
Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium főmunkatársaként folytatta munkáját az Építészeti Osztály vezetőjének felkérésére.
Az ÉVM jogutódjában, a Közlekedési, Hírközlési és Építésügyi Minisztériumban folytatódott építészmérnöki pályafutása. A KÖHÉM-ben az egyik motorja az építészeti-műszaki tervezési jogosultság mai, piacgazdasági keretek között működő demokratikus jogállami rendszere kialakításának.
Kollégáival végzett jogszabály-előkészítő tevékenysége eredményeként jelent meg 1990-ben a kormányrendelet és miniszteri rendelet, amely új alapokra helyezte az építészeti és műszaki tervezési jogosultság szabályozását. Ezáltal történt meg az állami és tanácsi tervezőirodák építészeti-műszaki és településrendezési tervezési jogosultsági monopóliumának megszüntetése, az építész és mérnök tervezők 1949 előtti szabad szakmagyakorlásának helyreállítása.
Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium építésügyért és településrendezésért felelős Országos Építésügyi Hivatala elnöki titkárságának szakmai vezetőjeként, és 1993-tól az Építészeti Osztály vezetőjeként tevékenykedett. Legfontosabb feladatai közé tartozott az újra megalakuló építész és a mérnöki kamara megalapításának minisztériumi támogatása, az új főépítészi rendszer kialakításának elősegítése, a kiemelt fejlesztések megvalósítását szolgáló tervpályázatok előkészítése, az UNESCO világörökségi helyszínekre vonatkozó javaslatok előkészítése, az építésügy és a városfejlesztés terén a minisztérium európai együttműködési rendszerének újjáépítése, a településfejlesztés szervezeti, jogi és finanszírozási eszköztárának fejlesztését és az építészeti örökség integrált védelmét elősegítő nemzetközi együttműködések fejlesztése.
Magyarországon és az Európai Unióban szerzett gyakorlati tapasztalatai és elméleti tudása, valamint a városfejlesztés hazai eszköztárának fejlesztésében elért eredményei alapján a városfejlesztési stratégiákra, akcióterületi tervekre és városfejlesztő társaságokra, valamint a városfejlesztés, településfejlesztés fogalmi alapjaira vonatkozóan kidolgozott szellemi termékei meghatározó mértékben beépültek a városfejlesztésre, településfejlesztésre vonatkozóan megjelentetett minisztériumi szakpolitikai iránymutatásokba – az ÖTM Városrehabilitációs kézikönyvébe (2007), valamint a felülvizsgálatára készült NFGM Városfejlesztési kézikönyvbe (2009) – és ezáltal integráns részévé váltak a településfejlesztés tervezésére vonatkozóan azóta megjelent jogszabályok szakmai alapjainak.
Városfejlesztési tervei alapján megújult Balassagyarmat, Bátonyterenye központi része, Szécsény történelmi kisárosa, Mosonmagyaróvár mosoni városrészének központja, megvalósult Mosonmagyaróvár óvári városközpont közelében kialakított új kertvárosa, a város egész fejlődésére kiható jelentős fejlesztések történtek Nagykanizsán, Szombathelyen és Zalaegerszegen, a várossá minősítés után lendületesen elindult Üllő urbanizációja. A Városfejlesztés Zrt részéről igazgatóként és tervezőként, valamint a SEM IX Városfejlesztő Zrt Felügyelő Bizottságának tagjaként kifejtett városfejlesztő munkássága jelentős mértékben hozzájárult a Középső-Ferencváros sikeres rehabilitációjához. Meghatározó jelentőségű szerepe volt az ország két első vidéki városfejlesztő társasága – a zalaegerszegi és a mosonmagyaróvári – létrehozásában az EU csatlakozás előtt.
2007-ben az ELTE Társadalomtudományi Karának óraadójaként egyetemi oktatói tevékenységet kezdett, amit a 2010-2013 években a Pécsi Tudományegyetem adjunktusaként folytatott. A PTE Műszaki és Informatikai Karán három nagy sikerű szakmai-tudományos nemzetközi konferenciát szervezett a városfejlesztés aktuális kérdéseiről a budapesti Francia Intézettel és az urbanizációs tudományok európai Harvardjával, a párizsi Politikatudományi Intézettel, a Sciences Po-val együttműködve.
2012-ben munkásságáért a francia Nemzeti Érdemrend lovagi fokozata kitüntetésben részesült.
PhD fokozatát summa cum laude minősítéssel, a PTE Breuer Marcell Doktori Iskolájában szerezte meg 2011-ben Az építészeti örökség integrált védelme az operatív városfejlesztés eszköztárával című értekezésének és téziseinek nyilvános megvédésével.
Az urbanizáció, a tudatos és tervszerű városfejlesztés tudományos ismereteinek és gyakorlati kompetenciáinak terjesztése, valamint az urbanizációs tudományok, a városfejlesztés és a településfejlesztés korszerű magyarországi egyetemi oktatása kialakításának elősegítése érdekében tudományos publikációsorozatot indított a magyar akadémiai világban, és nemzetközileg is elismert Scolar Kiadóval együttműködve. Ennek keretében megszervezte Ildefonso Cerdá Az urbanizáció általános elmélete című alapműve magyarországi kiadását a Francia Köztársaság Magyarországi Nagykövetségével együttműködve. Részt vett az urbanisztika alapművének számító kötet magyar nyelvre történő átültetésében is. Az élenjáró nyugat-európai urbanisztikai felsőoktatás egyik alapvető szakirodalmaként használatos paradigmaváltó mű 2013-ban jelent meg.
A vezetés felkérésére az államtudományi és közigazgatás-tudományi egyetemi oktatás, tudományos kutatás, valamint városfejlesztési tervezési és kutatási főtevékenysége között osztja meg idejét kilenc éven át a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Karán vállalt részmunkaidős oktatói, illetve kutatói állással a gyakorlat és az egyetemi oktatás, kutatás szinergiájának elősegítése érdekében, kezdetben adjunktusként, 2016 második félévétől tudományos főmunkatársként.
A közigazgatás-szervezési alapképzés és az államtudományi mesterképzés oktatójaként a Közigazgatás-tudományi Doktori Iskola témavezetőjeként, valamint a közigazgatási továbbképzés rendszerében a fenntartható urbanizáció, a fenntartható településfejlesztés stratégiai szintű és operatív tervezése, a szabályozó és az operatív városfejlesztés-városrendezés eszköztára, a közigazgatási urbanisztika, az okos város, valamint az európai regionális politika és a tagállami területfejlesztés területén folyó oktatásban, kutatásban vállalt aktív szerepet. Az utolsó kilenc évben megtartott tantermi óráinak száma több mint ezer.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatójaként az alapképzés keretében a Közigazgatás-szervező szakon a Közigazgatási urbanisztika kötelező tantárgy településfejlesztési részét, az ötéves Államtudományi osztatlan mesterképzési szak negyedik és ötödik évfolyamán a Településfejlesztés I. és II. kötelező tantárgyak előadásainak és gyakorlatainak felét tartotta a településfejlesztés általa kialakított tantárgyi tudásanyagának átadásával. Oktatott választható tantárgyai mindkét félévben A közszféra szerepe az urbanizáció tervezésében és megvalósításában, valamint az Urbanisztika – az operatív városfejlesztés tervezése és eszköztára kurzusok voltak. A Közigazgatás-tudományi Doktori Iskola keretében külföldi hallgatók témavezetője, társtémavezetője volt.
Kutatásai elsősorban a fenntartható urbanizáció, fenntartható város, fenntartható település, fenntartható városfejlesztés, jó településfejlesztés kérdéseire, a városok információtechnológiai fejlesztésének – digitális átállásának – és zöld energetikai átállásának témakörére, valamint a tudatos és tervszerű városfejlesztés elméletének és gyakorlatának történetére, az ebből levonható következtetésekre irányulnak a városfejlesztés eszköztárának, egyetemi oktatásának fejlesztése, a fenntartható városok, települések kialakításának előmozdítása és a fenntartható városfejlesztés eszköztárának fejlesztése érdekében.
Hirsch indexe, ami a nemzetközi tudományos világban a tudományos teljesítmény tudománymetriai értékelésének mérőszáma: 8.
NKE oktatójaként sikeres nemzetközi tudományos konferenciákat szervezett meg a fenntartható urbanizáció, településfejlesztés, operatív városfejlesztés és az építészeti örökség integrált védelme tudományterületén a Magyarországi Francia Nagykövetséggel, a budapesti Francia Intézettel, az urbanisztika európai Harvardjával a párizsi Sciences Po-val és a Nantes-i Egyetemmel, valamint a Városfejlesztés Zrt-vel együttműködve, amelyeken a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatói mellett neves külföldi és hazai szakemberek tartottak hiánypótló előadásokat.
A városfejlesztés története, elmélete és gyakorlata. Budapest, Magyarország: Scolar Kiadó (2021), 350 oldal. ISBN: 9789635093403
Második, átdolgozott kiadás. Budapest, Magyarország: Scolar Kiadó (2018), 64 oldal. ISBN: 9789632448831
In: Csuth, Sándor; Koronváry, Péter (szerk.) A jó önkormányzás menedzsment-kompetenciái és -módszerei: „Jó Önkormányzat- a jó állam részét képező teljesítőképes és intelligens önkormányzati menedzsment”. Ludovika Kiemelt Kutatóműhely, a KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016-00001 sz., „A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés” című projektje keretében. Budapest, Magyarország: Ludovika Egyetemi Kiadó (2021) pp. 370-426., 57 oldal.
Szaktanulmány (Könyvrészlet) Tudományos
In: Gáspár, Mátyás; Kovács, Róbert: A jó önkormányzás technológiai háttere a digitális transzformáció korszakában
Ludovika Kiemelt Kutatóműhely, a KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016-00001 sz., „A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés” című projektje keretében
Budapest, Magyarország: Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatási Továbbképzési Intézet (2020) 169 p. pp. 1-25. Paper: Bajnai Laszlo, 25 oldal.
In: Smuk, Péter (szerk.) Társadalmi fenntarthatóság
Budapest, Magyarország: Ludovika Egyetemi Kiadó (2020) 2,864 p. pp. 751-763., 13 p.
Szaktanulmány (Könyvrészlet) | Tudományos
In: Tózsa, István (szerk.) Közszervezési és közigazgatástani műhely-fórum, 2016: tanulmánykötet
Budapest, Magyarország: E-government Alapítvány (2018) 184 p. pp. 67-81., 15 p.
Teljes dokumentum
Telefon:
E-mail:
A Városfejlesztés Zrt-t azért alapítottuk 1997-ben, hogy Magyarországon is általánosan használhatóvá tegyük az operatív városfejlesztés bevált eszköztárát, kezdve a komplex városfejlesztési elképzelések valóra váltásának hazai tervezési és megvalósítási módszereivel, valamint szervezeti, jogi és finanszírozási eszközeinek bevezetésével.
H-1075 Budapest, Madách Imre út 2-6. II. lépcsőház 6. em. 57.
Telefon :
E-mail :
Városfejlesztés Zrt © Minden jog fenntartva