INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

Integrált településfejlesztési stratégia

Integrált településfejlesztési stratégia

Integrált településfejlesztési stratégia

Az integrált településfejlesztési stratégia készítésében és a városfejlesztésben több mint húsz éves hazai és nemzetközi tapasztalattal rendelkező Városfejlesztés Zrt Budapest Főváros kerületei, Magyarország megyei jogú városai, magyarországi, illetve külföldi kis- és közepes városok, megyeszékhelyek és járásszékhelyek számára 20 városfejlesztési stratégiát, integrált városfejlesztési stratégiát és integrált településfejlesztési stratégiát készített az elmúlt 20 évben.

Az integrált településfejlesztési stratégia készítése és az integrált városfejlesztési stratégia kidolgozása során az önkormányzatok középtávra (7-8 évre) vetítik előre a települések városfejlesztési tevékenységeit.

A Városfejlesztés Zrt meghatározó jelentőségű szerepet töltött be az integrált városfejlesztési stratégia és az integrált településfejlesztési stratégia, mint a településfejlesztés megvalósítás orientált stratégiai tervezési eszköze, bevezetésének szakmai megalapozásában, előkészítésében, módszertanának kidolgozásában, megvalósítási eszközeinek kialakításában és megismertetésében.

A rendszerváltás után, az 1990-es évek végén és a 2000-es évek folyamán, a szakpolitikai iránymutatás megjelenése előtt a Városfejlesztés Zrt készítette az első középtávú (7-10 évre szóló), stratégiai szemléletű, de megvalósítás orientált tervezési dokumentumokat. A Zalaegerszeg Megyei Jogú Város (1998-1999), Pécs Megyei Jogú Város (1998-1999), Mosonmagyaróvár (1999-2000), Keszthely (1999-2000), Dabas (2000), Fülek (2004), és Cegléd (2005) számára készített tervezetek meghatározták a középtávon tervezett komplex városfejlesztési akciók valamint a megvalósításukra alkalmas városfejlesztő társaságok jellemzőit.

Zalaegerszegen és Mosonmagyaróváron az említett tervezetek alapján az önkormányzatok létrehozták saját városfejlesztő társaságukat, a Zalaegerszegi Városfejlesztő Rt-t és a MOVINNOV Kft-t. A Városfejlesztés Zrt által készített középtávú városfejlesztési tervek alapján Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata már 2002-re megvalósította a termálvíz hasznosítására épülő gébárti élményfürdő első ütemét, és még Magyarország EU csatlakozása (2004) előtt befejezte a városrehabilitáció első szakaszát belváros északi részében. Őket a következő években újabb, a Városfejlesztés Zrt által készített, a középtávú fejlesztéseket meghatározó, tervezetben előrevetített beavatkozások megvalósítása követte. A Városfejlesztés Zrt által készített, említett tervezet alapján Mosonmagyaróvár Város Önkormányzata a Városfejlesztés Zrt társaságalakítási javaslatának megfelelően kialakított városfejlesztő társaságával, a MOVINNOV Kft-vel – mint a városfejlesztés szervezeti eszközével – már Magyarország EU csatlakozása előtt megvalósította a Lajta kert elnevezésű új városrészt. A városközpont melletti új kertváros megvalósítása fontos mérföldkő volt. Bebizonyította, hogy működő helyi gazdaság esetén kisebb vidéki városban is eredményesen alkalmazható a Városfejlesztés Zrt által a nyugat-európai – francia – minta hazai adaptálásával kialakított, a Középső-Ferencváros budapesti, nagyvárosi környezetében és a zalai megyeszékhely fejlesztése során nagyobb vidéki városban már bevált operatív városfejlesztési eszköztár egy komplex városfejlesztési akció megvalósítása során. Másrészt azt is megmutatta, hogy Budapesten kívül is, egy kisebb vidéki város helyi gazdaságának piaci közegében is, lehetséges pénzügyi szempontból nyereséges városfejlesztési akció végrehajtása megfelelő funkcionális program és fizetőképes kereslet esetén. A mosonmagyaróvári Lajta kert kertváros megvalósítása során elért nyereség több mint 200 millió Ft volt a 2000-es évtized első éveiben.

A Városfejlesztés Zrt eredményei találkoztak azokkal az európai uniós közpolitikai törekvésekkel és magyarországi megjelenésükkel, amelyek a Lipcsei Charta deklarálásában is megnyilvánultak, és azt célozták, hogy az EU városai megvalósítás orientált, integrált szemléletű stratégiai tervezési eszközhöz jussanak. Ezért 2007-ben, a városfejlesztés szakpolitikai felügyeletét gyakorló minisztérium – Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium – felkérésére a Városfejlesztés Zrt jelentős szerepet vállalt az integrált városfejlesztési stratégiák – későbbi elnevezésük szerint integrált településfejlesztési stratégiák – készítésének módszertanára vonatkozó szakpolitikai iránymutatások kidolgozásában. Az említett szakpolitikai iránymutatások, a 2007-es VÁROSREHABILITÁCIÓ 2007-2013-BAN, Kézikönyv a városok számára és a 2009-es VÁROSFEJLESZTÉSI KÉZIKÖNYV – MÁSODIK, JAVÍTOTT KIADÁS teremtette meg a tartalmi szempontokat jogszabályi erővel megfogalmazó 314/2012 (XI. 8.) Kormányrendelet integrált településfejlesztési stratégiákra vonatkozó előírásainak szakmai alapjait.

A 2008-tól kezdve készített integrált városfejlesztési stratégiák feladata volt a 2007-2013 fejlesztési időszak településfejlesztési tevékenységeinek megalapozása is. Ennek megfelelően, a Városfejlesztés Zrt akkor már évtizedes hazai és nemzetközi tapasztalatai alapján az általa készített integrált városfejlesztési stratégiák jelentős fejlesztések megvalósítását indították el. A Városfejlesztés Zrt által Budapest Főváros IX. kerület Önkormányzata részére készített integrált városfejlesztési stratégiában (2009-2010) előrevetített akcióterületi beavatkozások eredményeként folytatódott a Belső-Ferencváros rehabilitációja, és valósult meg a József Attila Terv szociális városrehabilitációs kiemelt projektje. A Szécsény Város Önkormányzatával folytatott szakmai együttműködésnek köszönhetően a Szécsény számára készített IVS-ben (2008) tervezett akcióterületi tervek megvalósításának eredményeként megújult a történelmi városmag, Észak-Magyarország legkompaktabb építészeti öröksége, majd elindult a városközpont szociális rehabilitációja. Helyi vélemény szerint Szécsény néhány év alatt 30 évet lépett előre a Városfejlesztés Zrt szakmai tevékenységének köszönhetően. Mosonmagyaróváron (2008-2009) a Városfejlesztés Zrt által készített integrált városfejlesztési stratégia alapján valósult meg a mosoni belváros rehabilitációja. Salgótarjánban (2008) az IVS alapján elindult a városközpont funkcióbővítő rehabilitációja, és megvalósult az acélgyári városrész szociális városrehabilitációjának első üteme. Törökbálinton az IVS (2008) hatására elindult a városközpont rehabilitációjának előkészítése. Balassagyarmaton elindult a Városfejlesztés Zrt közreműködésével készített IVS (2008) által előrevetített városrehabilitációs akcióterületi terv végrehajtása, és megvalósult a városközpont rehabilitációjának első üteme. Balatonföldvár integrált városfejlesztési stratégiája szakmailag megalapozta a város Balaton-parti fejlesztéseit. A Városfejlesztés Zrt Üllő Város Önkormányzata részére készített integrált városfejlesztési stratégiája (2009) több európai uniós költségvetési ciklusra meghatározta a néhány évvel korábban városi rangot kapott település XXI. századi urbanizációját előmozdító komplex városfejlesztési tevékenységet. A Vác számára készített IVS (2010) hosszabb távra meghatározta a település városfejlesztési tevékenységét. Üllő Város Önkormányzata az IVS-ben előre vetített akcióterületi fejlesztések közül a 2007-2013 időszakban megvalósította a városi rangnak megfelelő új városközpont kialakítását, és megépítette az új Városházát. 2010 után Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata részére készítette el a Városfejlesztés Zrt az integrált városfejlesztési stratégia felülvizsgálatát (2011), amely új korszakot nyitott a település komplex városfejlesztési céljainak megfogalmazására és megvalósítására irányuló tevékenységben. A kirajzolódó fejlesztési tendenciák előrevetítésével már a 2014-2020 fejlesztési időszak szemléletét, hazai és európai uniós városfejlesztési törekvéseit, alapelveit érvényesítette, és előrevetítette a megyei jogú város 2014-2020 időszakban, és azon túl megvalósuló komplex városfejlesztési tevékenységének legfontosabb területeit és irányait. Ezáltal szakmai szempontból megalapozta a 2014-ben Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése által elfogadott integrált településfejlesztési stratégiát is.

A 314/2012 (XI. 8.) Kormányrendelet megjelenését követően a Városfejlesztés Zrt mindenekelőtt a megyei jogú városok fejlesztésére összpontosította erőfeszítéseit, amelyek megalakulása óta Magyarország városfejlesztési eszköztárának folyamatos fejlesztésére irányulnak. Ennek eredményeként készült el Magyarország első integrált településfejlesztési stratégiájaként Szombathely Megyei Jogú Város Integrált településfejlesztési Stratégiája. Az elsőként elkészült ITS eredményeként például Szombathelyen valósultak meg a 2014-2020 fejlesztési időszak és a Modern Városok Program első komplex városfejlesztési beavatkozásai is a Szent Márton Terv keretében, elindult a város több mint 300 hektáros új ipari területének kialakítása, a fenntartható fejlődés érdekében megújításra, fejlesztésre kerül a város úthálózata, zöldfelületei, megújulnak, az ITS-el összhangban épülnek, illetve valósultak meg új közcélú létesítményei. A Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata részére készített integrált településfejlesztési stratégia által tervezett akcióterületi tervek keretében előrevetített beavatkozások megvalósításának eredményeként a város a társadalmi, gazdasági és környezeti szempontból fenntartható fejlődés pályájára állhat a következő évtizedben. Az ITS-ben foglaltak alapján elindult a város ipari területének nagy léptékű fejlesztése az M7 autópálya mentén, új lendületet kapott a városközpont rehabilitációja, és megkezdődött az új déli elkerülő út megvalósításának előkészítése. Az integrált településfejlesztési stratégia alapján kidolgozott Modern Városok Program fejlesztései keretében sportcsarnok és uszoda épül, új funkciót kapnak a megújításra kerülő történelmi városközpont műemlék épületei. A Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata részére készített integrált településfejlesztési stratégia feltárja a nógrádi megyeszékhely társadalmi, gazdasági szempontból fenntartható fejlődésének súlyos kihívásait, és komplex stratégiai javaslatot fogalmaz meg megválaszolásukra. A megyei jogú városok fejlesztésére a Nemzetgazdasági Minisztériummal szoros együttműködésben, közvetlenül a minisztérium által végzett minőségbiztosítás mellett, 2013-2014 folyamán készített integrált településfejlesztési stratégiák más módszertani célokat is teljesítettek. A megyei jogú városok és térségeik fejlesztési területeit és irányait meghatározva irányt mutattak a megyei területfejlesztési tervek kidolgozásához, és igazodási pontokat teremtettek a megyén belüli többi járásszékhely, illetve kisebb város ITS-ének kidolgozásához. Ezzel kialakultak a szakmai alapjai annak, hogy a 23 megyei jogú város esetében kipróbált és bevált módszertan a kisebb városokhoz igazított egyszerűbb minőségi és mennyiségi követelményeinek megfelelően 2015-től megtörténhessen 142 járásszékhelyi szerepet betöltő kisebb város integrált településfejlesztési stratégiáknak a kidolgozása, mozgósítva a területfejlesztési szakértői piac apraja- nagyját a hirtelen jelentkezett nagy tömegű feladat rövid határidőre történő elvégzése érdekében. A megyei jogú városok nyomdokain haladva, az általuk kitaposott úton ez már elvégezhető volt a korábban kialakult területfejlesztési szakértői rutin alkalmazásával.

Ugyanakkor a Városfejlesztés Zrt által egy kisebb város, a budapesti agglomerációba tartozó Üllő, részére az említett járásszékhelyi program finanszírozási forrásai nélkül, az önkormányzat önálló döntése alapján készített ITS az említett nyugat-dunántúli megyei jogú városi integrált településfejlesztési stratégiákéhoz hasonló horderejű eredményeket hozott. A benne előrevetített ipari munkahelyteremtő fejlesztések hasonló horderejűek a szombathelyihez és a nagykanizsaihoz.  Az üllői ITS Budapest keleti kapujában, a budapesti Liszt Ferenc nemzetközi repülőtértől hét percre, Budapest városközpontjától fél órára, az Üllői út menti sávban elterülő VIII., IX., X., XVIII., XIX. kerületi lakótelepektől 20-30 percre tervezett, több mint 400 hektáros ipari terület szabályozási és operatív városfejlesztési eszközökkel történő kialakítását indította el. Budapest keleti kapujában, a repülőtér közvetlen közelében, autópálya csomópont mellett, nemzetközi vasúti fővonal mentén az új ipari terület egyaránt lehetőséget biztosít arra, hogy az itt letelepíthető, nagy hozzáadott értéket előállító, világpiaci szinten versenyképes korszerű ipari termeléshez kapcsolódva hasznosulhasson a Magyarország Fővárosában felhalmozódott tudás tőke valamint a Budapest és térsége keleti részeiben koncentrálódó, rendelkezésre álló munkaerő is.

Az ITS alapján elkészültek az új ipari terület megvalósítását lehetővé tevő településrendezési eszközök, a helyi vállalkozásokkal együttműködésben elindult az új úthálózat kialakítása és a tervezett ipari területek megvalósításának előkészítése.

Referenciák

Kapcsolódó szolgáltatások