Településfejlesztés - A jó településfejlesztés módszertana

A fenntartható urbanizáció kihívásait csak hozzáértéssel lehet megválaszolni. A tapasztalat azt mutatja, hogy ezek a kihívások olyan súlyosak, a megválaszolásuk olyan bonyolult, nehéz, hosszadalmas és költséges, hogy még nagy hozzáértéssel is óriási feladatot jelent. Mindenki elképzelheti ennek tükrében, hogy hogyan lehet megválaszolni a fenntartható urbanizáció kihívásait valódi hozzáértés nélkül. A hozzáértés a városfejlesztés gyakorlatából és elméletéből szerezhető meg. A Városfejlesztés Zrt. azok közé a magyarországi szakmai szervezetek közé tartozik, amelyek rendelkeznek ezzel a tudással és hozzáértéssel. A Városfejlesztés Zrt., sikeres működésének 26 éve alatt, jelentős szakmai tapasztalatokat és elméleti tudást halmozott fel a településfejlesztés, városfejlesztés pluridiszciplináris szakmai és tudományos területén.

A Városfejlesztés Zrt. ennek a tudásnak a birtokában nyújtja szolgáltatásait a településfejlesztés tervezése és megvalósítása, településfejlesztési tervek készítése és a bennük megfogalmazott városfejlesztési elképzelések valóra váltása terén.

A Városfejlesztés Zrt. vezetői mindig nagy hangsúlyt helyeztek arra is, hogy gyakorlati tapasztalataikat, elméleti tudásukat folyamatosan gyarapítva mindezeket meg is osszák a szakmai közösséggel, döntéshozókkal és az akadémiai tudományos közösséggel. Ezen az utóbbi területen az elmúlt évtized legjelentősebb kutatási eredményeit a jó településfejlesztés ismérveinek feltárása jelentette az NKE Ludovika Kiemelt Kutatóműhelyének kutatása keretében, amelyet Dr. Bajnai László, az egyetem tudományos főmunkatársa végzett el.

A jó településfejlesztés

A jó településfejlesztési terv, településrendezési terv, fenntartható városfejlesztési stratégia és városfejlesztési program megfelel  a jó településfejlesztés ismérveinek. A jó településfejlesztés és településtervezés ismérveiről szól Dr. Bajnai László megalapozó jellegű tanulmánya, a „A településfejlesztés teljesítményeinek, jó működésének értékelési, mérési lehetőségei” című mű, amely 2020 júliusában jelent meg a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatási Továbbképzési Intézet (www.uni-nke.hu) gondozásában, az NKE tudásportálján „A jó önkormányzás mérése – elvi, módszertani és működési megalapozás” című kötetben (szerkesztette: Gáspár Mátyás és Belényesi Emese).

A megjelent könyvfejezet a településfejlesztés ismertetőjegyeit különböző aspektusokból vizsgáló tanulmánysorozat első részeként készült a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika Kiemelt Kutatóműhelyének keretében, „A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés” című, KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016-00001 azonosítószámú projekt keretében végzett kutatások eredményeként. A másik tanulmány, „A településfejlesztés támogatása a jelen és jövő technológiáival” című hiánypótló munka „A jó önkormányzás technológiai háttere a digitális transzformáció korában” című kötetben (ISBN 978-963-498-174-9) olvasható.

A tanulmánykötetek azokat az eredményeket jelenítik meg a jó kormányzást és a jó önkormányzatot megalapozó közszolgálat-fejlesztés lehetőségeinek széles spektrumán belül, amelyek a Jó Önkormányzat – a jó állam részét képező teljesítőképes és intelligens önkormányzati menedzsment jellemzőinek meghatározásával foglalkozó Ludovika Kiemelt Kutatóműhely kutatásainak keretében körvonalazódtak 2018-ban. A kutatómunka három pillér – a Teljesítmény, a Menedzsment és a Technológia – köré szerveződött. A kutatás szervezésének e sajátos tematikus megközelítését az a törekvés adta, hogy tudományos és módszertani szempontból megalapozza, illetve elősegítse az önkormányzatok stratégiai és operatív szintű településtervezési, döntési és menedzselési képességeinek fejlesztését. Másrészt tudományos támogatást nyújtott a településfejlesztés tervezése és megvalósításának menedzselése terén folyó államtudományi, közszervezési és igazgatásszervezési egyetemi képzéshez mester- és alapszinten, valamint a Közigazgatás-tudományi Doktori Iskola és a közigazgatási továbbképzések szempontjából egyaránt.

Különös jelentőséget ad a kutatásnak, hogy egy új fejlesztéspolitikai periódus szakmai és tudományos megalapozását segítette elő, hiszen 2021 január 1-i dátummal megkezdődött a jelenlegi fejlesztési időszak, az Európai Unió, hét plusz két évre, vagyis összesen kilenc évre szóló Többéves Pénzügyi Kerete. Az ennek keretében végrehajtásra kerülő fenntartható városfejlesztési stratégiák, településfejlesztési tervek megvalósításának előkészítése és megszervezése a kihívások megválaszolására alkalmas tudást, szakmai kompetenciákat, menedzsment módszereket, eszközöket, és az eszközök  rendeltetésszerű, professzionális használatát lehetővé tevő képességeket igényel. Mindez megköveteli a meglévő eszközöknek és a kínálkozó új technológiáknak a jó önkormányzat rendszerébe illeszkedő, a közjót szolgáló, eredményesség- és hatékonyságnövelő alkalmazását, mégpedig a zöld energetikai átállás és a digitális átállás kontextusában. A három pilléren belül Dr. Bajnai Lászlónak, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közszervezési és Infotechnológiai Tanszéke tudományos főmunkatársának, a Városfejlesztés Zrt vezérigazgatójának, a Közigazgatás-tudományi Doktori Iskola témavezetőjének kutatásai és tanulmányai képviselik a településfejlesztés, a településtervezés és a fenntartható városfejlesztés témakörét.

A fenntartható városfejlesztés a 2021-2027 időszakban az önkormányzatok tevékenységének, illetve a települési szinten történő állami szerepvállalásnak az egyik legfontosabb területe, és egyben az Európai Unió és Magyarország sikeres digitális átállásának és zöld energetikai átállásának egyik kulcsfontosságú akcióterülete. Az említett kutatás Teljesítmény pillére keretében készült „A településfejlesztés teljesítményeinek, jó működésének értékelési, mérési lehetőségei” című megalapozó jellegű mű, a Technológia pillér részeként pedig a „A településfejlesztés támogatása a jelen és jövő technológiáival” című, hiánypótló tanulmány, amelyek eredményei beépültek Dr. Bajnai László legújabb, a Scolar Kiadó gondozásában megjelent könyveibe is, a Fenntartható urbanizáció – A városfejlesztés története, elmélete és gyakorlata, című kötetbe, valamint a Fejezetek a városfejlesztésből I. átdolgozott, bővített kiadásába.

A kutatási projekt zárórendezvényéről, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem honlapján olvasható rövid tudósítás a Jó Önkormányzat településfejlesztési dimenziójával kapcsolatban a szerző gondolataiból kiemeli, hogy „a jó önkormányzás fogalmától elválaszthatatlan a jó településfejlesztés”,  „a jó településfejlesztés lényege, hogy megfelel a céljának”, a cél azonban nem lehet akármi, mert a jó településfejlesztés általános céljai kulturális, történelmi és tudományos szempontból meghatározottak, valamint hogy „a tervszerű településfejlesztés nem csak szükséges, hanem lehetséges is”.

(Forrás: https://www.uni-nke.hu/hirek/2018/10/26/onkormanyzatok-a-kivalosag-fele; Szöveg: Fecser Zsuzsanna; Fotó: Szilágyi Dénes)

A megjelent könyvfejezetek a tudományos eredményekre és a bevált gyakorlatokra támaszkodva részletesen, és a nem mérnöki képzettséggel rendelkező olvasók, közigazgatás- és államszervezési, államtudományi szakemberek számára is világosan és érthetően mutatják be, hogyan határozhatóak meg azok a teljesítmények értékelése során számon kérhető célok, amelyeknek a jó településfejlesztésnek meg kell felelnie, és melyek azok a nélkülözhetetlen eszközök, módszerek, kompetenciák, amelyek ezt a digitális átalakulás korszakában is lehetségessé teszik a településfejlesztési tervek, fenntartható városfejlesztési stratégiák és településrendezési tervek készítése és jóváhagyása során, hogy ezáltal megvalósulhasson a tervszerű településfejlesztés, és a 2021-2027 fejlesztési időszak forrásainak a közjót szolgáló, hatékony felhasználása. Dr Bajnai Lászlónak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kiadványaiban 2020-ban, illetve 2021-ben megjelent tanulmányai, valamint Fenntartható urbanizáció – A városfejlesztés története, elmélete és gyakorlata, és Fejezetek a városfejlesztésből I. (bővített kiadás) című, 2021-ben megjelent újabb kötetei olyan tudást adnak át, amely segítségére lehet mindazoknak, akik önkormányzati vagy állami vezetőként, illetve szakemberként tervszerű településfejlesztéssel szeretnének válaszolni a környezeti, társadalmi és gazdasági szempontból fenntartható urbanizáció, valamint a sikeres digitális átállás és zöld energetikai átállás kihívásaira.

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS, TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI MÓDSZERTAN
A településfejlesztés a városok és községek fizikai valóságának, épített városi és települési szövetének átalakítását, illetve új városok, települések esetében kialakítását jelenti az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) által szabályozott szakterületet alkotó építés, városépítés tervezés, kutatás és oktatás világának alapvető fogalmai szerint.

A településfejlesztés fogalma egy olyan szóalkotás, ami viszonylag új a magyar nyelvű szakmai tevékenységben és jogi szabályozásban.  A településfejlesztés sajátosan egyedi jellegű neologizmus azoknak az európai országoknak az évszázadok alatt kialakult szakmai nyelvezetéhez képest is, amelyek meghatározták az európai kultúra és a nyugati civilizáció kialakulását, és amelyek döntő jelentőségű hatással voltak az említettekkel összefonódó urbanizáció elméletének és gyakorlatának létrejöttére az elmúlt fél évezredben. Nem véletlen, hogy a témára vonatkozó első országos jellegű, törvényi szintű jogi szabályozás – a városrendezésről és építésügyről alkotott 1937 : VI. törvénycikk – amely több mint hat évtized világra szóló sikereket elért budapesti városépítési, városfejlesztési gyakorlatára támaszkodva születhetett meg, még egyáltalán nem ismerte a településfejlesztés fogalmát. Az csak később kezdett elterjedni.

Amint ezt a Pécsi Tudományegyetemen és a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen végzett kutatások feltárták, 1949 után vált uralkodóvá. Politikai felhangjai szerint mintegy az 1937-es törvényben és korábban Magyarországon használt városfejlesztés ellenében, és – mint a pártállami felfogás szerinti településtudomány egyik megnyilvánulási területe – a Nyugat-Európa polgári társadalmaiban általánosan alkalmazott urbanisztika fogalom egyfajta erősen átpolitizált változataként. Ugyanakkor ezzel párhuzamosan a szakmai kérdésekben folytatódott a   városrendezésről és építésügyről alkotott 1937: VI. törvénycikk alkalmazása egészen az  Építésügyi – 1968-tól Építésügyi és Városfejlesztési -Minisztérium szakemberei által kidolgozott, építésügyről szóló 1964. évi III. törvény hatályba lépéséig, amely a szakmai kérdésekben tovább vitte az 1937 évi VI. törvénycikk polgári jogalkotási és szakmai vívmányait.

Ez a törvény szintén nem ismerte és nem használta még a településfejlesztés fogalmát, helyette a kodifikációt végző minisztérium 1968-tól jogszabályba iktatott elnevezésének és törvényi előzményének megfelelően következetesen a város (község) fejlesztéséről, a városok és a községek rendezésérő, fejlesztéséről beszélt. A településfejlesztés korszerű jogszabályi fogalma az említettekből következően a magyar polgári jogalkotás egyik, európai összehasonlításban is kiemelkedő eredményének, az 1937 évi VI. törvénycikknek a vívmányait és maradandó értékeit viszi tovább a településfejlesztés fogalmának bevezetésével és alkalmazásával.

A településfejlesztés egyrészt településrendezési tervek és településfejlesztési tervek készítéséből, vagyis településfejlesztési és településrendezési tervezésből, másrészt az említett tervek megvalósításából áll. A településrendezési és településfejlesztési terveknek a közszféra által építési tevékenységgel, a város, a település épített szövetébe, épített környezetébe való fizikai beavatkozással, történő megvalósítása az operatív településfejlesztés, operatív városfejlesztés.

A terület és településfejlesztés témakörben tartott előadás anyaga az alábbi linken érhető el:

Terület és Településfejlesztés

A Városfejlesztés Zrt-t azért alapítottuk 1997-ben, hogy Magyarországon is általánosan használhatóvá tegyük az operatív városfejlesztés bevált eszköztárát, kezdve a komplex városfejlesztési elképzelések valóra váltásának hazai tervezési és megvalósítási módszereivel, valamint szervezeti, jogi és finanszírozási eszközeinek bevezetésével.

Elérhetőség

 H-1075 Budapest, Madách Imre út 2-6. II. lépcsőház 6. em. 57.

Városfejlesztés Zrt © Minden jog fenntartva

Településfejlesztés – A jó településfejlesztés módszertana

/
/
Településfejlesztés – A jó településfejlesztés módszertana

A fenntartható urbanizáció kihívásait csak hozzáértéssel lehet megválaszolni. A tapasztalat azt mutatja, hogy ezek a kihívások olyan súlyosak, a megválaszolásuk olyan bonyolult, nehéz, hosszadalmas és költséges, hogy még nagy hozzáértéssel is óriási feladatot jelent. Mindenki elképzelheti ennek tükrében, hogy hogyan lehet megválaszolni a fenntartható urbanizáció kihívásait valódi hozzáértés nélkül. A hozzáértés a városfejlesztés gyakorlatából és elméletéből szerezhető meg. A Városfejlesztés Zrt. azok közé a magyarországi szakmai szervezetek közé tartozik, amelyek rendelkeznek ezzel a tudással és hozzáértéssel. A Városfejlesztés Zrt., sikeres működésének 26 éve alatt, jelentős szakmai tapasztalatokat és elméleti tudást halmozott fel a településfejlesztés, városfejlesztés pluridiszciplináris szakmai és tudományos területén.

A Városfejlesztés Zrt. ennek a tudásnak a birtokában nyújtja szolgáltatásait a településfejlesztés tervezése és megvalósítása, településfejlesztési tervek készítése és a bennük megfogalmazott városfejlesztési elképzelések valóra váltása terén.

A Városfejlesztés Zrt. vezetői mindig nagy hangsúlyt helyeztek arra is, hogy gyakorlati tapasztalataikat, elméleti tudásukat folyamatosan gyarapítva mindezeket meg is osszák a szakmai közösséggel, döntéshozókkal és az akadémiai tudományos közösséggel. Ezen az utóbbi területen az elmúlt évtized legjelentősebb kutatási eredményeit a jó településfejlesztés ismérveinek feltárása jelentette az NKE Ludovika Kiemelt Kutatóműhelyének kutatása keretében, amelyet Dr. Bajnai László, az egyetem tudományos főmunkatársa végzett el.

A jó településfejlesztés

A jó településfejlesztési terv, településrendezési terv, fenntartható városfejlesztési stratégia és városfejlesztési program megfelel  a jó településfejlesztés ismérveinek. A jó településfejlesztés és településtervezés ismérveiről szól Dr. Bajnai László megalapozó jellegű tanulmánya, a „A településfejlesztés teljesítményeinek, jó működésének értékelési, mérési lehetőségei” című mű, amely 2020 júliusában jelent meg a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatási Továbbképzési Intézet (www.uni-nke.hu) gondozásában, az NKE tudásportálján „A jó önkormányzás mérése – elvi, módszertani és működési megalapozás” című kötetben (szerkesztette: Gáspár Mátyás és Belényesi Emese).

A megjelent könyvfejezet a településfejlesztés ismertetőjegyeit különböző aspektusokból vizsgáló tanulmánysorozat első részeként készült a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika Kiemelt Kutatóműhelyének keretében, „A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés” című, KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016-00001 azonosítószámú projekt keretében végzett kutatások eredményeként. A másik tanulmány, „A településfejlesztés támogatása a jelen és jövő technológiáival” című hiánypótló munka „A jó önkormányzás technológiai háttere a digitális transzformáció korában” című kötetben (ISBN 978-963-498-174-9) olvasható.

A tanulmánykötetek azokat az eredményeket jelenítik meg a jó kormányzást és a jó önkormányzatot megalapozó közszolgálat-fejlesztés lehetőségeinek széles spektrumán belül, amelyek a Jó Önkormányzat – a jó állam részét képező teljesítőképes és intelligens önkormányzati menedzsment jellemzőinek meghatározásával foglalkozó Ludovika Kiemelt Kutatóműhely kutatásainak keretében körvonalazódtak 2018-ban. A kutatómunka három pillér – a Teljesítmény, a Menedzsment és a Technológia – köré szerveződött. A kutatás szervezésének e sajátos tematikus megközelítését az a törekvés adta, hogy tudományos és módszertani szempontból megalapozza, illetve elősegítse az önkormányzatok stratégiai és operatív szintű településtervezési, döntési és menedzselési képességeinek fejlesztését. Másrészt tudományos támogatást nyújtott a településfejlesztés tervezése és megvalósításának menedzselése terén folyó államtudományi, közszervezési és igazgatásszervezési egyetemi képzéshez mester- és alapszinten, valamint a Közigazgatás-tudományi Doktori Iskola és a közigazgatási továbbképzések szempontjából egyaránt.

Különös jelentőséget ad a kutatásnak, hogy egy új fejlesztéspolitikai periódus szakmai és tudományos megalapozását segítette elő, hiszen 2021 január 1-i dátummal megkezdődött a jelenlegi fejlesztési időszak, az Európai Unió, hét plusz két évre, vagyis összesen kilenc évre szóló Többéves Pénzügyi Kerete. Az ennek keretében végrehajtásra kerülő fenntartható városfejlesztési stratégiák, településfejlesztési tervek megvalósításának előkészítése és megszervezése a kihívások megválaszolására alkalmas tudást, szakmai kompetenciákat, menedzsment módszereket, eszközöket, és az eszközök  rendeltetésszerű, professzionális használatát lehetővé tevő képességeket igényel. Mindez megköveteli a meglévő eszközöknek és a kínálkozó új technológiáknak a jó önkormányzat rendszerébe illeszkedő, a közjót szolgáló, eredményesség- és hatékonyságnövelő alkalmazását, mégpedig a zöld energetikai átállás és a digitális átállás kontextusában. A három pilléren belül Dr. Bajnai Lászlónak, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közszervezési és Infotechnológiai Tanszéke tudományos főmunkatársának, a Városfejlesztés Zrt vezérigazgatójának, a Közigazgatás-tudományi Doktori Iskola témavezetőjének kutatásai és tanulmányai képviselik a településfejlesztés, a településtervezés és a fenntartható városfejlesztés témakörét.

A fenntartható városfejlesztés a 2021-2027 időszakban az önkormányzatok tevékenységének, illetve a települési szinten történő állami szerepvállalásnak az egyik legfontosabb területe, és egyben az Európai Unió és Magyarország sikeres digitális átállásának és zöld energetikai átállásának egyik kulcsfontosságú akcióterülete. Az említett kutatás Teljesítmény pillére keretében készült „A településfejlesztés teljesítményeinek, jó működésének értékelési, mérési lehetőségei” című megalapozó jellegű mű, a Technológia pillér részeként pedig a „A településfejlesztés támogatása a jelen és jövő technológiáival” című, hiánypótló tanulmány, amelyek eredményei beépültek Dr. Bajnai László legújabb, a Scolar Kiadó gondozásában megjelent könyveibe is, a Fenntartható urbanizáció – A városfejlesztés története, elmélete és gyakorlata, című kötetbevalamint a Fejezetek a városfejlesztésből I. átdolgozott, bővített kiadásába.

A kutatási projekt zárórendezvényéről, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem honlapján olvasható rövid tudósítás a Jó Önkormányzat településfejlesztési dimenziójával kapcsolatban a szerző gondolataiból kiemeli, hogy „a jó önkormányzás fogalmától elválaszthatatlan a jó településfejlesztés”,  „a jó településfejlesztés lényege, hogy megfelel a céljának”, a cél azonban nem lehet akármi, mert a jó településfejlesztés általános céljai kulturális, történelmi és tudományos szempontból meghatározottak, valamint hogy „a tervszerű településfejlesztés nem csak szükséges, hanem lehetséges is”.

Dr. Bajnai László – A Jó Településfejlesztés
(Forrás: https://www.uni-nke.hu/hirek/2018/10/26/onkormanyzatok-a-kivalosag-fele; Szöveg: Fecser Zsuzsanna; Fotó: Szilágyi Dénes)

A megjelent könyvfejezetek a tudományos eredményekre és a bevált gyakorlatokra támaszkodva részletesen, és a nem mérnöki képzettséggel rendelkező olvasók, közigazgatás- és államszervezési, államtudományi szakemberek számára is világosan és érthetően mutatják be, hogyan határozhatóak meg azok a teljesítmények értékelése során számon kérhető célok, amelyeknek a jó településfejlesztésnek meg kell felelnie, és melyek azok a nélkülözhetetlen eszközök, módszerek, kompetenciák, amelyek ezt a digitális átalakulás korszakában is lehetségessé teszik a településfejlesztési tervek, fenntartható városfejlesztési stratégiák és településrendezési tervek készítése és jóváhagyása során, hogy ezáltal megvalósulhasson a tervszerű településfejlesztés, és a 2021-2027 fejlesztési időszak forrásainak a közjót szolgáló, hatékony felhasználása.

Dr Bajnai Lászlónak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kiadványaiban 2020-ban, illetve 2021-ben megjelent tanulmányai, valamint Fenntartható urbanizáció – A városfejlesztés története, elmélete és gyakorlata, és Fejezetek a városfejlesztésből I. (bővített kiadás) című, 2021-ben megjelent újabb kötetei olyan tudást adnak át, amely segítségére lehet mindazoknak, akik önkormányzati vagy állami vezetőként, illetve szakemberként tervszerű településfejlesztéssel szeretnének válaszolni a környezeti, társadalmi és gazdasági szempontból fenntartható urbanizáció, valamint a sikeres digitális átállás és zöld energetikai átállás kihívásaira.

Településfejlesztés, Településfejlesztési módszertan
A településfejlesztés a városok és községek fizikai valóságának, épített városi és települési szövetének átalakítását, illetve új városok, települések esetében kialakítását jelenti az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) által szabályozott szakterületet alkotó építés, városépítés tervezés, kutatás és oktatás világának alapvető fogalmai szerint.

A településfejlesztés fogalma egy olyan szóalkotás, ami viszonylag új a magyar nyelvű szakmai tevékenységben és jogi szabályozásban. A településfejlesztés sajátosan egyedi jellegű neologizmus azoknak az európai országoknak az évszázadok alatt kialakult szakmai nyelvezetéhez képest is, amelyek meghatározták az európai kultúra és a nyugati civilizáció kialakulását, és amelyek döntő jelentőségű hatással voltak az említettekkel összefonódó urbanizáció elméletének és gyakorlatának létrejöttére az elmúlt fél évezredben. Nem véletlen, hogy a témára vonatkozó első országos jellegű, törvényi szintű jogi szabályozás – a városrendezésről és építésügyről alkotott 1937 : VI. törvénycikk – amely több mint hat évtized világra szóló sikereket elért budapesti városépítési, városfejlesztési gyakorlatára támaszkodva születhetett meg, még egyáltalán nem ismerte a településfejlesztés fogalmát. Az csak később kezdett elterjedni. Amint ezt a Pécsi Tudományegyetemen és a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen végzett kutatások feltárták, 1949 után vált uralkodóvá. Politikai felhangjai szerint mintegy az 1937-es törvényben és korábban Magyarországon használt városfejlesztés ellenében, és – mint a pártállami felfogás szerinti településtudomány egyik megnyilvánulási területe – a Nyugat-Európa polgári társadalmaiban általánosan alkalmazott urbanisztika fogalom egyfajta erősen átpolitizált változataként.

Ugyanakkor ezzel párhuzamosan a szakmai kérdésekben folytatódott a városrendezésről és építésügyről alkotott 1937: VI. törvénycikk alkalmazása egészen az Építésügyi – 1968-tól Építésügyi és Városfejlesztési -Minisztérium szakemberei által kidolgozott, építésügyről szóló 1964. évi III. törvény hatályba lépéséig, amely a szakmai kérdésekben tovább vitte az 1937 évi VI. törvénycikk polgári jogalkotási és szakmai vívmányait. Ez a törvény szintén nem ismerte és nem használta még a településfejlesztés fogalmát, helyette a kodifikációt végző minisztérium 1968-tól jogszabályba iktatott elnevezésének és törvényi előzményének megfelelően következetesen a város (község) fejlesztéséről, a városok és a községek rendezésérő, fejlesztéséről beszélt. A településfejlesztés korszerű jogszabályi fogalma az említettekből következően a magyar polgári jogalkotás egyik, európai összehasonlításban is kiemelkedő eredményének, az 1937 évi VI. törvénycikknek a vívmányait és maradandó értékeit viszi tovább a településfejlesztés fogalmának bevezetésével és alkalmazásával.

A településfejlesztés egyrészt településrendezési tervek és településfejlesztési tervek készítéséből, vagyis településfejlesztési és településrendezési tervezésből, másrészt az említett tervek megvalósításából áll. A településrendezési és településfejlesztési terveknek a közszféra által építési tevékenységgel, a város, a település épített szövetébe, épített környezetébe való fizikai beavatkozással, történő megvalósítása az operatív településfejlesztés, operatív városfejlesztés.

A terület és településfejlesztés témakörben tartott előadás anyaga letölthető és megtekinthető:

Kérdése van?

Tegye fel őket alábbi elérhetőségein valamelyikén!

A Városfejlesztés Zrt-t azért alapítottuk 1997-ben, hogy Magyarországon is általánosan használhatóvá tegyük az operatív városfejlesztés bevált eszköztárát, kezdve a komplex városfejlesztési elképzelések valóra váltásának hazai tervezési és megvalósítási módszereivel, valamint szervezeti, jogi és finanszírozási eszközeinek bevezetésével.

Elérhetőség

 H-1075 Budapest, Madách Imre út 2-6. II. lépcsőház 6. em. 57.

Városfejlesztés Zrt © Minden jog fenntartva