Operatív városfejlesztés

A megvalósítás orientált városfejlesztésre vonatkozó ma is érvényes szakpolitikai iránymutatást az NFGM területfejlesztésért és építésügyért felelős szakállamtitkársága által 2009. január 28-án megjelentetett Városfejlesztési Kézikönyv – Második, javított kiadás tartalmazza. A kézikönyv ismerteti az integrált településfejlesztési stratégia (ITS), korábbi nevén integrált városfejlesztési stratégia (IVS), az akcióterületi terv (ATT) – eredeti elnevezése szerint komplex városfejlesztési akcióterv – készítésének módszertanát. Ezek mellett megfogalmazza az ITS, az ATT és a komplex városfejlesztési akcióterv megvalósításának szervezeti eszközéül szolgáló városfejlesztő társaság létrehozására és rendeltetésszerű hasznosítására, működtetésére vonatkozó szakmai szabályokat és bevált gyakorlatokat.

A kézikönyv tartalmazza a városi szövet, a városfejlesztés és a városrehabilitáció definícióját (Bajnai László:Bevezetés.Budapest, 2009. január 15. in: Aczél Gábor – Bajnai László: Az akcióterületi terv módszertana és a városfejlesztő társaság, Második, átdolgozott kiadás. Budapest, Scolar Kiadó, 2009) az általa meghatározott, fent említett tervezési és megvalósítási eszközök szempontjából. A Városfejlesztési kézikönyv Bajnai László által megalkotott definíciója szerint a „városfejlesztés a városi szövet egy új vagy megújult darabjának előállítását jelenti. Ezen belül a városi szövet egy megújult darabjának előállítását nevezi jelen kézikönyv „városrehabilitációnak”. A városi szövet az épületek és az épületek által alkotott épített terek együttese, a helyi társadalom életének és működésének fizikai kerete – a városi élet anyagi hordozója”.

Az említett definícióknak megfelelően, a közszféra és a magánszféra strukturált együttműködésével, az összefüggő rendszerben alkalmazható finanszírozási, jogi és szervezeti eszközök összehangolt használatával történő operatív városfejlesztés eszköztárát, logikáját, az akcióterületeken végrehajtásra kerülő, kedvező esetben közvetlen városfejlesztési bevételek realizálását is lehetővé tevő, komplex városfejlesztési akciók jellemző műveleteit és felépítését Bajnai László Városfejlesztés című könyve, (Budapest, Scolar Kiadó, 2007) mutatja be részletesen. Ennek alapján került kidolgozásra a fent említett – Az akcióterületi terv módszertana és a városfejlesztő társaság – Második, átdolgozott kiadás. (Aczél Gábor – Bajnai László, Budapest, Scolar Kiadó, 2009) – szakkönyv, amely néhány szónyi változással, illetve kiegészítéssel teljes egészében átkerült a ma is érvényes szakpolitikai iránymutatás, a Városfejlesztési Kézikönyv – Második, javított kiadásba, abban meghatározza az integrált városfejlesztési stratégia operatív városfejlesztési tartalmát, és az 5. Akcióterületi terv valamint a 6. A városfejlesztő társaság című fejezetek, valamint az utóbbihoz tartozó mellékletben A működő hazai “jó gyakorlatok” bemutatása című rész szövegét alkotja.

A bemutatott jó gyakorlatok azok a Városfejlesztés Zrt szakmai közreműködésével irányított (SEM IX Városfejlesztő Zrt) valamint általa előkészített, és szakmai közreműködésével kialakított városfejlesztő társaságok (Zalaegerszegi Városfejlesztő Zrt, mosonmagyaróvári MOVINNOV Kft) és városfejlesztési akcióik, amelyekben a Városfejlesztés Zrt a helyi önkormányzatokkal és szakemberekkel együttműködve kialakította azt az operatív városfejlesztési eszköztárat, amely lehetővé tette az említett módszertani alapok lerakását, az általánosan használható eszközök kialakítását, és szakmai szempontból alapjául szolgált annak, hogy az utolsó Phare programban (2003-2004), majd a 2004-es EU csatlakozás után a strukturális alapok forrásainak felhasználásával jelentős kormányzati és európai uniós forrásokat lehetett a helyi önkormányzati településfejlesztési, városfejlesztési, illetve városrehabilitációs elképzelések megvalósítására fordítani.