OPERATÍV VÁROSFEJLESZTÉS

Operatív városfejlesztés, városfejlesztési módszertan

Operatív városfejlesztés

Operatív városfejlesztés

Az operatív városfejlesztés a közszféra aktív városfejlesztési szerepvállalásán alapuló és a városi szövetbe való fizikai – építési – beavatkozásával történő városfejlesztés a közszféra által  megfogalmazott városfejlesztési elképzelések megvalósítása, és jóváhagyott koncepciókban, stratégiákban megfogalmazott városfejlesztési céljainak valóra váltása érdekében, (Bajnai László: Fejezetek a városfejlesztésből I. Budapest, Scolar Kiadó, 2018) strukturált együttműködésben a magánszféra vállalkozásaival.

A megvalósítás orientált városfejlesztésre vonatkozó ma is érvényes szakpolitikai iránymutatást az NFGM területfejlesztésért és építésügyért felelős szakállamtitkársága által 2009. január 28-án megjelentetett Városfejlesztési Kézikönyv – Második, javított kiadás tartalmazza. A kézikönyv ismerteti az integrált településfejlesztési stratégia (ITS), korábbi nevén integrált városfejlesztési stratégia (IVS), az akcióterületi terv (ATT) – eredeti elnevezése szerint komplex városfejlesztési akcióterv – készítésének módszertanát. Ezek mellett megfogalmazza az ITS, az ATT és a komplex városfejlesztési akcióterv megvalósításának szervezeti eszközéül szolgáló városfejlesztő társaság létrehozására és rendeltetésszerű hasznosítására, működtetésére vonatkozó szakmai szabályokat és bevált gyakorlatokat.

A kézikönyv tartalmazza a városi szövet, a városfejlesztés és a városrehabilitáció definícióját (Bajnai László:Bevezetés.Budapest, 2009. január 15. in: Aczél Gábor – Bajnai László: Az akcióterületi terv módszertana és a városfejlesztő társaság, Második, átdolgozott kiadás. Budapest, Scolar Kiadó, 2009) az általa meghatározott, fent említett tervezési és megvalósítási eszközök szempontjából.

A Városfejlesztési kézikönyv Bajnai László által megalkotott definíciója szerint a „városfejlesztés a városi szövet egy új vagy megújult darabjának előállítását jelenti. Ezen belül a városi szövet egy megújult darabjának előállítását nevezi jelen kézikönyv „városrehabilitációnak”. A városi szövet az épületek és az épületek által alkotott épített terek együttese, a helyi társadalom életének és működésének fizikai kerete – a városi élet anyagi hordozója”.

Az említett definícióknak megfelelően, a közszféra és a magánszféra strukturált együttműködésével, az összefüggő rendszerben alkalmazható finanszírozási, jogi és szervezeti eszközök összehangolt használatával történő operatív városfejlesztés eszköztárát, logikáját, az akcióterületeken végrehajtásra kerülő, kedvező esetben közvetlen városfejlesztési bevételek realizálását is lehetővé tevő, komplex városfejlesztési akciók jellemző műveleteit és felépítését Bajnai László Városfejlesztés című könyve, (Budapest, Scolar Kiadó, 2007) mutatja be részletesen. Ennek alapján került kidolgozásra a fent említett – Az akcióterületi terv módszertana és a városfejlesztő társaság – Második, átdolgozott kiadás. (Aczél Gábor – Bajnai László, Budapest, Scolar Kiadó, 2009) – szakkönyv, amely néhány szónyi változással, illetve kiegészítéssel teljes egészében átkerült a ma is érvényes szakpolitikai iránymutatás, a Városfejlesztési Kézikönyv – Második, javított kiadásba, abban meghatározza az integrált városfejlesztési stratégia operatív városfejlesztési tartalmát, és az 5. Akcióterületi terv valamint a 6. A városfejlesztő társaság című fejezetek, valamint az utóbbihoz tartozó mellékletben A működő hazai “jó gyakorlatok” bemutatása című rész szövegét alkotja. A bemutatott jó gyakorlatok azok a Városfejlesztés Zrt szakmai közreműködésével irányított (SEM IX Városfejlesztő Zrt) valamint általa előkészített, és szakmai közreműködésével kialakított városfejlesztő társaságok (Zalaegerszegi Városfejlesztő Zrt, mosonmagyaróvári MOVINNOV Kft) és városfejlesztési akcióik, amelyekben a Városfejlesztés Zrt a helyi önkormányzatokkal és szakemberekkel együttműködve kialakította azt az operatív városfejlesztési eszköztárat, amely lehetővé tette az említett módszertani alapok lerakását, az általánosan használható eszközök kialakítását, és szakmai szempontból alapjául szolgált annak, hogy az utolsó Phare programban (2003-2004), majd a 2004-es EU csatlakozás után a strukturális alapok forrásainak felhasználásával jelentős kormányzati és európai uniós forrásokat lehetett a helyi önkormányzati településfejlesztési, városfejlesztési, illetve városrehabilitációs elképzelések megvalósítására fordítani.

 


Referenciák

  • Városfejlesztési kézikönyv – Második, javított kiadás

    Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium által szakpolitikai iránymutatásként 2007-ben közzétett Városrehabilitáció 2007-2013-ban, Kézikönyv a városok számára című városrehabilitációs kézikönyvet az alkalmazása során szerzett tapasztalatok alapján 2008-2009-ben a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium felülvizsgálta, és a Városfejlesztés Zrt és a Városkutatás Kft valamint a Vitalpro Kft szakértői közreműködésével elkészítette a Városfejlsztési ...
  • FÜLEK OPERATÍV VÁROSFEJLESZTÉSI PROGRAMJA

    VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA ÉS OPERATÍV PROGRAM - FÜLEKFülek városában a közszféra és a magánszféra együttműködésén alapuló operatív városfejlesztés modelljének alkalmazása a “Városfejlesztési stratégia és az operatív városfejlesztés programja Fülek operatív városfejlesztése érdekében” c. dokumentum kidolgozásával indult el, a Phare CBC program finanszírozási segítségével. A munkának három fontos hozadéka volt a város önkormányzata számára: – az alapos helyzetelemzésre építve, a ...
  • Városrehabilitáció 2007-2013-ban, Kézikönyv a városok számára

    A Városrehabilitáció 2007-2013-ban, Kézikönyv a városok számára című városrehabilitációs kézikönyvet az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium készítette a városfejlesztésre és a városrehabilitációra vonatkozó szakpolitikai iránymutatásként 2007-ben a Városfejlesztés Zrt és a Városkutatás Kft valamint a Vitalpro Kft szakértői közreműködésével. Az általa kialakított, és a magyarországi gyakorlatba bevezetett operatív városfejlesztési eszköztárnak és az ...

Kapcsolódó szolgáltatások