A kötet az urbanizáció ötezer éves múltjára visszatekintve mutatja be a városfejlesztés tudatosságát és  tervszerűségét, ami a XXI. század folyamán még szükségesebb, mint valaha, és amint azt az elmúlt ötszáz év operatív városfejlesztési gyakorlata is bizonyítja, nem csak szükséges, hanem lehetséges is. Történelmi elemzései az operatív településfejlesztés legrégebbi magyarországi eredményeire, és döntő jelentőségű XVI-XVIII. századi franciaországi, párizsi mérföldköveire fókuszálnak.

Merian 1615-ben és Turgot 1739-ben megjelent, Párizst madártávlati perspektívában ábrázoló térképei – amelyek elemzését a kötet függeléke tartalmazza – valósághű ábrázolását adják az újkor legnagyobb európai városának és 120 év alatt bekövetkezett robbanásszerű fejlődésének. A szerzőnek az említett térképekre, és más hiteles forrásokra támaszkodó városfejlesztési elemzései a városfejlesztők, településfejlesztők mellett, az állam-, jog-, közigazgatás-, a politika-, a  társadalom-, a földrajz-, valamint a gazdaságtudományok képviselői számára is új ismereteket tartalmaznak, és a területfejlesztők illetve a regionális tudomány művelői is haszonnal olvashatják azokat. A kötet az operatív városfejlesztés újkori fejlődésének bemutatásán keresztül – a háttérben felvázolt ötezer éves múlt kontextusában – jeleníti meg azt a folyamatot, amelynek során kifejlődtek azok a korszerű elméleti megközelítések, városi térszervezési minták és gyakorlati eszközök, amelyeket a XIX. század második felében már általánosan használt III. Napóleon, Haussmann és Cerdá Párizs átépítésekor és Barcelona bővítésekor, a korszerű urbanizáció kialakulásának hőskorában.