A társaság Aczél Gábor, Bajnai László és az 1816-ban alapított fejlesztési pénzintézet, a Caisse des Dépôts et Consignations (CDC) fejlesztési holdingja előkészítő munkájának eredményeként alakult meg. Eredeti elnevezése, a megalapításának előkészítésében közreműködő francia anyavállalat, a CDC központi területfejlesztő és városfejlesztő társasága neve után, SCET Magyarország Városfejlesztő Rt lett. Az első országos tevékenységi körű magyarországi városfejlesztő társaság létrehozását az a cél vezérelte, hogy elősegítse hazai körülmények között használható szervezeti, jogi, finanszírozási eszköztár kialakítását a közszféra városfejlesztési elképzeléseinek tervezésére és megvalósítására.

A városfejlesztés piacgazdasági és demokratikus jogállami keretek között használható, bevált európai módszereinek és eszközeinek összehangolt alkalmazása a rendszerváltozás utáni Magyarországon 1992-ben, a Középső-Ferencváros rehabilitációját célzó városfejlesztési akció elindításával vette kezdetét a gyakorlatban. Az 1992 és 2010 között végrehajtott városfejlesztési akciót a Budapest IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata, a Caisse des Dépots et Consignations és az Országos Takarékpénztár Bank Rt. által 1992-ben alapított, 1992 és 1997 között Aczél Gábor vezérigazgató által vezetett SEM IX Városfejlesztő Zrt. tervezte és valósította meg több szakaszban (Bajnai, 2021).

A nemzeti tulajdonú francia fejlesztési pénzintézet együttműködése az önkormányzattal egy szélesebb körű magyar-francia városfejlesztési együttműködési tevékenység keretében valósult meg, aminek másik alkotóeleme a városrendezésért, illetve városfejlesztésért felelős francia és magyar minisztérium közötti együttműködés volt a rendszerváltozás után használható magyarországi városfejlesztési eszköztár kialakítása érdekében. Az erre vonatkozó, minisztériumok közötti nemzetközi szakmai együttműködési megállapodást rögzítő jegyzőkönyvet 1993 tavaszán írták alá Bajnai László előkészítő munkája eredményeként, aki a következő években az együttműködési program szakmai irányítását és szervezését végezte a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium osztályvezetőjeként.

Néhány év alatt bebizonyosodott, hogy a fejlett európai városfejlesztési eszköztár hazai alkalmazásával sikerült elindítani a ferencvárosi rehabilitáció eredményes megvalósítását. Ez 2004-re meg is történt az első szakasz 25 hektáros területén, 2010-re az egész 73 hektáros területen. Az is láthatóvá vált, hogy a kijelölt városfejlesztési akcióterületeken megvalósítható összehangolt fejlesztések – komplex városfejlesztési akciók – tervezésének és megvalósításának eszközei, a komplex városfejlesztési akciótervek, akcióterületi tervek (Bajnai, 2007), a megvalósításukat végző önkormányzati városfejlesztő társaságok (Bajnai, 2007), valamint a hozzájuk tartozó szervezeti, jogi, finanszírozási megoldások olyan korszerű városfejlesztési eszköztárat jelentenek, ami az ország más városi önkormányzatainak városfejlesztési tevékenysége során is használható. Ezáltal lehetővé vált az első, országos tevékenységi körű, fejlett európai városfejlesztési eszközöket alkalmazó városfejlesztő társaság, a Városfejlesztés Zrt – eredeti nevén SCET Magyarország Városfejlesztő Rt – megalakítása 1997 tavaszán.

A Városfejlesztés Zrt első évei a ferencvárosi városfejlesztési akció végrehajtásának első négy éve során prototípusként kialakított jogi és pénzügyi konstrukciók tökéletesítésével és ezzel párhuzamosan az első vidéki fejlesztések elindításával teltek. Miközben a IX. kerületi akcióterületen megvalósultak a kezdeti infrastruktúra építések és bontási munkák, majd nyomukban az első új épületek, és látványosan elindult a városi szövet megújulása, az évtized végére eredményesen lezárultak a különböző hatóságokkal folytatott egyeztetések is a franciaországi körülmények között bevált megoldások hazai szabályozók közé illesztéséről a különböző pénzügyi és jogi konstrukciók technikai részleteit illetően. Erre nagy szükség is volt, hiszen a gyakorlatban – nagyrészt a CDC közreműködésével – alkalmazott francia jogi, finanszírozási, szervezeti eszközöket és használatukat Franciaországban törvényi szinten szabályozta – akkor már évtizedek óta – az urbanisztikai kódex. Magyarországon nem létezett ez a fejlesztésbarát jogi környezet. A rendszerváltozás utáni években a közvéleményben az a nézet uralkodott, amely a piac mindenhatóságát hirdette, és a spontán piaci folyamatoktól várta a városok fizikai és társadalmi-gazdasági jellegű problémáinak megoldását. A közszférának a városi szövet alakításába történő beavatkozását szükségtelennek, vagy egyenesen károsnak gondolta a közvélemény jelentős része. Ennek megfelelően nem létezett a franciaországihoz hasonló, a közszféra fejlesztéseit támogató – ugyanakkor a piacgazdasági környezetnek is megfelelő – jogi háttér sem, amely a törvények és végrehajtási rendeleteik erejével, és állami tulajdonú fejlesztési pénzintézet finanszírozási konstrukcióival biztosította volna a közérdekű önkormányzati városfejlesztési elképzelések piaci szemlélettel történő megvalósítását elősegítő jogi, szervezeti és finanszírozási eszközöket. A hiányzó jogszabályi eszközöket a hazai jogrendszer kereteinek megfelelő szerződések, jogi és pénzügyi konstrukciók rendszerének kialakításával kellett pótolni, ami folyamatosan zajlott a háttérben a IX. kerületi akcióterületen végrehajtott operatív városfejlesztési műveletek megvalósításával párhuzamosan. A Városfejlesztés Zrt megalakulását követően elnök-vezérigazgatója, Aczél Gábor, és fejlesztési igazgatója, Bajnai László az igazgatóság és a felügyelő bizottság tagjaként vett részt a SEM IX Városfejlesztő Zrt működésének és az általa végrehajtott komplex városfejlesztési akció (Bajnai, 2016) megvalósításának irányításában. A ferencvárosi városi szövet sikeres megújításának, és a gyakorlatban használható városfejlesztési eszköztár kialakításának jelentőségét az is növeli, hogy 1990 és 2004 – az EU csatlakozás időpontja – között a magyarországi városi önkormányzatok nem kaptak semmiféle támogatást városfejlesztési elképzeléseik megvalósításához az EU strukturális alapjaiból, az Európai Regionális Fejlesztési Alapból (ERFA) és az Európai Szociális Alapból (ESZA), sem a kohéziós alapból. A fejlesztéseket a rendelkezésükre álló hazai forrásokból – azon belül, ahol erre lehetőség volt, igen jelentős részben a városfejlesztési akciók végrehajtásával elérhető közvetlen városfejlesztési bevételekből – kellett megvalósítaniuk.

A hazai önkormányzatok szélesebb körében használható eszköztár kialakítása tette lehetővé az első vidéki városfejlesztő társaságok létrehozását és városfejlesztési akcióik megvalósítását Zalaegerszegen és Mosonmagyaróváron.  Az EU csatlakozás előtt elindult a városközpont megújítása és az élményfürdő megvalósítása Zalaegerszegen, Mosonmagyaróváron pedig megtörtént egy több mint tíz hektáros kertvárosi lakóterület zöldmezős megvalósítása a történelmi városmag közvetlen közelében, több száz millió forint pénzügyi nyereséget eredményező közvetlen városfejlesztési bevételek realizálásával.

Zalaegerszeg megyei jogú város. Mosonmagyaróvár térségi központi szerepet betöltő középváros, ma járási székhely. Egyikük sem tartozott a legdinamikusabban fejlődő, legtöbb külföldi befektetést vonzó, vagy a legnagyobb gazdasági erejű vidéki városaink közé. A Városfejlesztés Zrt az önkormányzatokkal partneri együttműködésben olyan időszakban kezdte meg a társaságalakítás és a városfejlesztési akciók megvalósítását célzó előkészítő munkákat, amely még magán viselte a rendszerváltozás utáni ország első nagy gazdasági válságának terheit. Nem voltak európai uniós támogatások, és a két nyugat-dunántúli városban a befektetők sem adták egymásnak a kilincset az önkormányzatoknál. A két önkormányzat csak saját adottságaira és lehetőségeire támaszkodhatott fejlesztési elképzelései megvalósításában. Az első vidéki városfejlesztő társaságok sikeres megalakítása és városfejlesztési akcióik eredményes megvalósítása az EU csatlakozás előtti időszakban arról tanúskodik, hogy sikerült a fejlett európai városfejlesztési eszközöket a magyarországi körülmények közé adaptálni, és sikeres volt az európai integráció jegyében fogant magyar-francia szakmai együttműködés a magyarországi városfejlesztési eszköztár kialakítására. Másrészt – ami talán még ennél is fontosabb – bebizonyította, hogy rendelkezésre állnak már Magyarországon is olyan Európában bevált, és hazánkban is hatékonyan használhatónak bizonyult városfejlesztési tervezési és megvalósítási módszerek és eszközök, amelyek alkalmasak komplex önkormányzati városfejlesztési elképzelések valóra váltására, szakmai és módszertani szempontból biztosítják a rendszerváltozás utáni új alapokat egy nemzeti szintű városfejlesztési eszköztár kialakításához.

A FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM JEGYZÉKE

Bajnai László: Fenntartható urbanizáció. A városfejlesztés története, elmélete és gyakorlata. Budapest, Scolar Kiadó, 2021.

Bajnai László: Bevezetés az urbanisztikába, A fenntartható urbanizáció tervezése és megvalósítása. Budapest. 2016, Scolar Kiadó.

Bajnai László: Városfejlesztés. Budapest, 2007, Scolar Kiadó.