A szerző – akinek településfejlesztési kezdeményezései és tervei nélkül nem valósulhattak volna meg az elmúlt évtized során olyan jelentős városfejlesztési projektek, mint például Nagykanizsán az új iparterületek kialakítása és városszerkezeti jelentőségű közlekedésfejlesztési beavatkozások elindítása, Szombathelyen az Északi Iparterület fejlesztése és a Szent Márton Terv – a tervszerű urbanizáció ötezer éves múltjára visszatekintve mutatja be a tudatos és tervszerű városfejlesztés, szükségességét és lehetőségét, történetét, valamint mai kihívásait. A kötetben foglaltak tanúsága szerint nem csak az elmúlt fél évezredben megvalósult urbanizáció elmélete és településfejlesztési gyakorlata tükrében válik nyilvánvalóvá a tervszerű, operatív, a közszféra és a magánszféra strukturált együttműködésével történő városfejlesztés szükségessége, hanem a környezeti, a társadalmi és a gazdasági szempontból fenntartható urbanizáció kihívásaiból és a rájuk adható válaszok összetettségéből, ellentmondásaiból is következik. A kötet alapján egyértelműen adódik a következtetés: a helyi adottságokra és az egyetemes értékekre épülő tudatos és tervszerű településfejlesztés a XXI. század következő évtizedeiben szükségesebb, mint valaha. A leírt történelmi tapasztalatok és korszerű ismeretek azonban arról is meggyőznek, hogy a tudatos és tervszerű városfejlesztés nem csak szükséges, hanem lehetséges is.

A kötet egyes részei különösen számíthatnak a városfejlesztő, településfejlesztő szakemberek és városfejlesztési, építésügyi és beruházási döntéshozók érdeklődésére. Többek között azok a fejezetek, amelyek arra a kérdésre adnak választ, hogy melyek a jó településfejlesztés általános érvényű ismérvei a civilizációnkkal összefonódó urbanizáció elméletének, városépítési, városfejlesztési és építésügyi gyakorlatának története fényében.

Ugyanakkor eszmetörténeti és urbanizációtörténeti elemzései nem csak a városfejlesztéssel, településfejlesztéssel közvetlenül foglalkozók és az egyetemi hallgatók számára nyújtanak hasznos ismereteket, hanem mindenkinek, akit érdekel európai kulturális és építészeti örökségünk, illetve annak megőrzése robbanásszerűen változó, fejlődő világunkban. Az újkori európai urbanizáció döntő jelentőségű és meghatározó hatású folyamatait korabeli források elemzése tükrében bemutató fejezetek számtalan ismerettel gazdagítják az olvasót többek között arról, hogyan született meg Párizs a modern város, amely mintául szolgált más nagyvárosok mellett Barcelona, Bécs és Budapest tervszerűen történt világvárossá fejlesztéséhez ugyanúgy, mint Chicagóéhoz. Ezek a könyvfejezetek olyan izgalmas megközelítéseket hoznak felszínre, amelyek újabb monográfiákat alapoznak meg. A kartográfiai elemzések kibővítésével, a látványos illusztrációk gazdagításával már elkészült a Scolar Kiadó gondozásában megjelenő következő kötet kézirata, amely várhatóan 2023-ban már elérhető lesz a Könyvfesztiválon Párizs, a modern város születése címmel. Az önmagukban is rendkívül érdekes történelmi részek azonban messze túlmutatnak önmagukon, és ez határozza meg a kötetben betöltött funkciójukat. A könyv által felárt igazán nagy kérdés ugyanis az, hogyan tudja megválaszolni a fenntartható urbanizáció kihívásait. Az egymásnak gyakran ellentmondó – vagy annak látszó – válaszokat követelő kihívások ugyanis egyenként is sokkal nagyobbak, mint a korábbiak. A kötet által adott válasz biztató, hiszen meggyőzően bemutatásra kerül benne, hogy a spontán városfejlődési folyamatokkal összefonódó, azokat orientáló és keretek közé szorító tudatos és tervszerű városfejlesztés az elmúlt évszázadok során folyamatosan választ tudott adni a civilizáció fejlődésével járó kihívásokra, és ennek során kialakult az a bevált operatív városfejlesztési eszköztár, aminek professzionális használatával saját korszakunk városfejlesztési kihívásait is sikeresen megválaszolhatjuk. Ugyanakkor van némi ok az aggodalomra. A korábbi évszázadok nagy változásai ugyanis hosszú időn alatt történtek. Az urbanizációs válaszokra bőséges idő állt rendelkezésre. Ma egyes technológiai tényezők, mint például a legfejlettebb információtechnológia élenjáró területei, többszörösen exponenciális ütemben fejlődnek, eddig teljesen ismeretlen természetű kihívások évtizedes távlaton belüli megválaszolásának kényszerével szembesítve a városaink jövőjéért felelősséget érzőket. Más tényezők a zöld energetikai átállás radikális felgyorsítása irányában hatnak kényszerítő erővel. Ezekkel azonban már Dr. Bajnai László és szerzőtársai más megjelent, illetve készülő tudományos munkái és városfejlesztési alkotásai foglalkoznak. A következő könyvfesztiválokon talán ezekbe is betekintést nyerhetünk.

Mohai V. Lajos