Bajnai László előadása a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen rendezett konferencián

/
/
Bajnai László előadása a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen rendezett konferencián

Dr. Bajnai László a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Kormányzástani és Közpolitikai Tanszéke, valamint a Környezeti Fenntarthatósági Intézete (KFI) által „Fenntartható városok” klímavédő várospolitika program és a várostanulmányok bemutatkozása címmel rendezett konferencián tartott előadást április 25-én. Előadásának címe: „A megyei jogú városi esettanulmányok kidolgozásának alapkoncepciója és részletes szempontjai”

Dr. Bajnai László több mint harminc éve foglalkozik a városfejlesztés tervezésével és megvalósításával, a településfejlesztés módszertanának, eszköztárának fejlesztésével, és több mint egy évtizede motiválja településfejlesztési tervező és kutató munkáját a fenntartható urbanizáció előmozdítása, különös tekintettel a klímaváltozásra, a felmelegedés és az urbanizáció összefüggéseire.

Előadásában kiemelte, hogy 2023-ban, amikor az esettanulmányok alapkoncepcióját kidolgozta már több, mint fél évvel túl volt a világ az ENSZ főtitkárának sürgős cselekvésre inspiráló nyilatkozatán. 2022. október 27-én az ENSZ főtitka azt nyilatkozta, hogy a Párizsi Egyezmény és más megállapodások ellenére, a jelenlegi pályán előre haladva, a globális felmelegedés 2,8 fokos szintet ér el 2100-ra, ami katasztrófa lenne az egész emberiség számára. A globális felmelegedés ugyanakkor egy átlagérték, amely területi szempontból is igen nagy különbségeket jelent. A szárazföldek felmelegedése eleve nagyobb, mint a tengereké. Ezen belül a kontinensek közül Európa átlagos felszíni levegőhőmérséklete emelkedik a leggyorsabban, kb. kétszer olyan gyorsan, mint a világ átlaga.

Az esettanulmányok alapkoncepciójának kidolgozójaként úgy fogalmazott, hogy az önkormányzati kollégákkal folytatott közös gondolkodás, valamint a hozzá kapcsolódó kutató munka azt is lehetővé tette, hogy még világosabbá váljon néhány további gondolkodásra inspiráló alapvető tény. Ilyen tény például az

  • a globális felmelegedés extrém gyorsasága és egzisztenciális jelentősége,
  • a szén-dioxid emisszió meghatározó szerepe a felmelegedésben
  • a klímaváltozás előrehaladásának néhány évtizedes távlatban megállíthatatlan jellege, valamint
  • az urbanizáció meghatározó jelentősége a globális felmelegedés kialakulásában és folyamatában.

 

Ugyanakkor az előadás megállapítása szerint az esettanulmányok egyértelműen jelzik többek között azt is, hogy a gazdaság és a társadalom működésének szabályozó eszközökkel, illetve technológiai fejlesztésekkel történő dekarbonizációja szükséges, de nem elégséges feltétele a nettó zéró CO2 kibocsátás megfelelő ütemben történő elérésének. Ahhoz ugyanis a város és tágabb értelemben a település, dekarbonizációja is nélkülözhetetlen. Ha azt akarjuk, hogy a légkör CO2 tartalmát úgy lehessen alakítani, hogy annak hatására a globális felmelegedés ne haladja meg az 1,5, vagy legrosszabb esetben a 2 fokot a XXI. század végére, és 2100-ra meg is álljon, megkerülhetetlen az okai és következményei közé tartozó strukturális jellegű urbanizációs problémák megoldása.

Az előadás során elhangzott, hogy már a 2023 őszén rendelkezésre álló ismeretek alapján elkészült esettanulmányok kidolgozásakor is láthatóak voltak a következők:

  • a 2015-ös párizsi klímacsúcs globális áttörést hozott a klímavédelmet szolgáló nemzetközi együttműködésben, és a 2021-2027 fejlesztési időszak előkészítése során az Európai Unió is minden korábbinál szigorúbb klímavédelmi célokat határozott meg;
  • mindez azonban egyelőre kevésnek bizonyult az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete 2022 évi jelentései és az ENSZ főtitkárának említett nyilatkozata szerint, amelyek a klímavédelmi erőfeszítések fokozásának parancsoló szükségességére hívták fel a figyelmet.

 

Mindebből az is következik, hogy miként az előadó fogalmazott, az ismeretek tükrében úgy tűnik, hogy a 2021-2027 fejlesztési időszak 2019-2020 folyamán véglegesített eredeti európai uniós klímavédelmi céljai a valóságban már 2022-ben elavultak voltak. Ezért azzal is szembe kell néznünk, hogy a jelenlegi fejlesztési időszak klímavédelmi intézkedésein túlmenően is további jelentős lépések lesznek szükségesek, hogy eleget tehessünk azoknak a 2030-as távlatban jelentkező feladatoknak, amelyek végrehajtása a folyamatosan gyarapodó tudományos ismeretek alapján szükségesnek nyilvánul annak érdekében, hogy a globális felmelegedést maximum 1,5 fokon lehessen tartani, vagy legrosszabb esetben 2 Celsius-fok alá lehessen visszaszorítani az évszázad végére.

Az előadás felhívta a figyelmet, hogy eközben azt is észre kell vennünk: minél több tudományos ismerettel rendelkezünk a globális felmelegedés okairól, múltjáról, jelenéről és jövőjéről, annál inkább azt látjuk, hogy egzisztenciális jelentőségű versenyfutásban vagyunk az idővel a jövő generációinak érdekében a civilizáció fennmaradásáért. Márpedig ebben a versenyfutásban kulcsfontosságú szerepet töltenek be a városok is, amelyek legjelentősebb strukturális jellegű urbanizációs problémái a globális felmelegedés legfontosabb okai, illetve következményei közé tartoznak. A Világbank adatai szerint az urbanizációból származik a légkörbe jutó ÜHG közel háromnegyede, és a keretei között történik a világ energiafogyasztásának közel kétharmada.

Már korábban is tudtuk, hogy sorsdöntő kihívás a környezeti, gazdasági és társadalmi szempontból fenntartható fejlődés és városi dimenziója, a fenntartható urbanizáció. 2022 végére azonban világossá vált, hogy a környezeti szempontból fenntartható fejlődés kihívásainak bonyolult rendszerén belül van egy szó szerint egzisztenciális fontosságú, kimagasló jelentőségű tényező: ez pedig a légkör szén-dioxid tartalma, amely már most is magasabb, mint az emberi civilizáció történetében bármikor volt, amint arra az előadás felhívta a figyelmet.

Az önkormányzati esettanulmányok kidolgozásának témavezetője elmondta, hogy a globális felmelegedés folyamatából adódó klímaváltozással járó klimatikus anomáliák egyre nagyobb területekre terjednek ki, egyre nagyobb mértékűek, egyre többször fordulnak elő és egyre tovább tartanak. Ez így van például a hőszigethatás, a forró és hőségriadós napok, az özönvízszerű esők és szélviharok esetében egyaránt. A felmelegedés és a klímaváltozás következtében jelentkező városi problémák, mint például a szárazodás, az aszály, az árvizek, az erózió, a csapadékvíz elvezetési és vízellátási nehézségek jellege és mértéke korábban nem ismert kihívásokat jelent a városi élet és a fizikai kereteit biztosító városi szövet számára. A felmelegedés következményei közé tartozó problémák gyakran a felmelegedés okai közé tartozókat erősítik tovább. További nehézség, hogy ezeket a kihívásokat sokkal rövidebb idő alatt kell megválaszolni, mint a korábbiakat, amelyek a korszerű urbanizációt, illetve a létrejöttéhez vezető folyamatot valaha is jellemezték az elmúlt fél évezred során. Kevés az idő! Ráadásul a klímaváltozás okai, illetve következményei közé tartozó strukturális jellegű urbanizációs problémák minden egyes városban az összes többiétől eltérő műszaki-fizikai tartalommal, különböző mértékben, módon és kombinációban jelentkeznek, amint azt az esettanulmányok is érzékeltetik. Ez pedig azt jelenti, hogy a kihívásokra adott konkrét válaszok is eltérnek minden egyes városban az összes többitől, minden tematikus hasonlóságuk ellenére, hívta fel a figyelmet az előadás.

Az alapkoncepció megfogalmazója kiemelte, ebben a helyzetben izgalmas kérdésnek ígérkezett, hogy a globális felmelegedés okai és következményei hogyan jelennek meg egyes megyei jogú városokban, és az ebből adódó urbanizációs kihívásokra milyen önkormányzati válaszok vannak.

Ennek megfelelően, amint azt az előadás hangsúlyozta, az esettanulmányok készítése során az önkormányzati gondolkodást az alapkoncepció szerint részletesebben is meghatározott következő fő szempontok vezérelték:

  • hogyan látják a felmelegedés okai, illetve következményei közé tartozó strukturális jellegű urbanizációs problémákat;
  • milyen szabályozó, illetve operatív városfejlesztési eszközöket alkalmaztak, alkalmaznak, vagy terveznek a problémák megoldása érdekében

– a 2014-2020 fejlesztési időszakban, és
– a 2021-2027 fejlesztési időszakban, valamint
–  2030-as távlatban, előre tekintve a 2027 után következő új hétéves fejlesztési időszakra,
különös tekintettel a városfejlesztési stratégiákban és operatív városfejlesztési tervekben tervezett városfejlesztési műveletekre.

Az előadás felhívta a figyelmet arra is, hogy az esettanulmányok bemutatása egy hosszú folyamat fontos mérföldköve. Ezáltal új szintre emelkedhet a klímavédelem és a fenntartható urbanizáció érdekében folyó tudatos és tervszerű városfejlesztést megalapozó tudományos és szakmai diskurzus. Dr. Bajnai László, a megyei jogú városi önkormányzatok által készített esettanulmányok kidolgozásának témavezetője hangsúlyozta, hogy remélhetőleg még sok további eredménnyel fogunk gazdagodni azon a nehéz és hosszú úton, amit a klímavédelem kihívásainak a megválaszolása érdekében be kell járni.

Mohai V. Lajos

Kérdése van?

Tegye fel őket alábbi elérhetőségein valamelyikén!

1A Városfejlesztés Zrt-t azért alapítottuk 1997-ben, hogy Magyarországon is általánosan használhatóvá tegyük az operatív városfejlesztés bevált eszköztárát, kezdve a komplex városfejlesztési elképzelések valóra váltásának hazai tervezési és megvalósítási módszereivel, valamint szervezeti, jogi és finanszírozási eszközeinek bevezetésével.

Elérhetőség

 H-1075 Budapest, Madách Imre út 2-6. II. lépcsőház 6. em. 57.

Városfejlesztés Zrt © Minden jog fenntartva

Profit Method AI Bitspect Max