A konferenciát Dr. Kaiser Tamás, a Közigazgatási Munkabizottság elnöke, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Kormányzástani és Közpolitikai Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára és Dr. Zongor Gábor, a COMITATUS Önkormányzati Szemle szerkesztőbizottságának elnöke szervezte. A konferencia levezető elnöki tisztét Dr. Dancs Judit, a Közigazgatási Munkabizottság alelnöke, Veszprém Megyei Jogú Város jegyzője töltötte be. A hatékony klímavédő várospolitikákat szolgáló településfejlesztés peremfeltételeire, tervezési és megvalósítási eszközeire, elméletére és gyakorlatára fókuszáló előadásokat felvonultató konferencia azokhoz a Nemzeti Közszolgálati Egyetem égisze alatt folytatott kutatásokhoz kapcsolódik, amelyek eredményei a Ludovika Kiadó gondozásában megjelenő Pro Publico Bono – Magyar Közigazgatás című tudományos folyóiratnak a 2025. évi 1. számában olvashatók.

A konferenciát megnyitó Porga Gyula, Veszprém Megyei Jogú Város polgármestere, a tudományos és szakmai tanácskozás házigazdájaként a közszféra és a tudományos világ együttműködésének nélkülözhetetlen jellegét emelte ki köszöntőjében. Rámutatott Veszprém Megyei Jogú Város szerepének jelentőségére a hazai tudományos életben. A polgármester jelezte az akadémiai világ, valamint a Pannon Egyetem kutatási eredményeinek fontosságát Veszprém jövőjének alakítása szempontjából, hiszen ennek az együttműködésnek kulcsszerepe van a város fenntartható fejlődését szolgáló döntések tudományos megalapozásában.

Deli Daniella, az Energiaügyi Minisztérium klímapolitikáért felelős helyettes államtitkára „A klímavédelem aktuális kérdései” címmel tartott előadásában bemutatta az üvegházhatású gázok kibocsátásának és a globális felmelegedésnek a jelenlegi adatok és tendenciák tükrében várható alakulását 2100-ig előre vetítve, valamint az emissziócsökkentés érdekében meghatározott hazai klímapolitikai célkitűzéseket 2030 és 2050 távlatában. Az előadás felhívta a figyelmet az éghajlati paraméterek változásának várható hatásaira és a főbb érintett szektorokra, csoportokra, külön hangsúlyozva a vízgazdálkodással összefüggésben felmerülő problémákat.   A viharkárok gyarapodása, az aszályhajlam növekedése és a folyók vízhozamának változása mellett kiemelte a hőmérséklet változásával összefüggő új típusú éghajlatváltozási kihívásokat is, mint például a hűtéshez szükséges villamosenergia-szükséglet növekedése. Ezzel összefüggésben jelezte az egyes nélkülözhetetlen fejlett technológiák hűtővíz-igényének növekedésével kapcsolatos kockázatokat is. Az az Energiaügyi Minisztérium klímapolitikáért felelős helyettes államtitkárának előadásban érzékeltetett kihívások közvetlenül érintik városaink jövőjét, és szorosan kapcsolódnak strukturális jellegű urbanizációs problémáikhoz.

Farkas Zsuzsanna, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium Területfejlesztésért Felelős Államtitkári Kabinetjének szakmai tanácsadója, a (város)térségi fejlesztéseket és együttműködéseket állította „A megújuló területfejlesztési politika irányai” című előadásának fókuszába. A térségekkel kapcsolatos paradigmák és a problémák orvoslása érdekében eddig elért részeredmények, valamint az elmúlt két évtized tapasztalatainak tükrében jelezte a megújuló területpolitika irányait a különböző adottságú járásszékhelyek adottságainak és perspektíváinak elemzéséből kiindulva. Az előadás az emberközpontú megközelítésre építő, valós térhasználaton alapuló, megújuló megközelítésben vetített előre megújuló térségi tervezési szinteket, várostérségeket, nagytérségeket, illetve együtt kezelendő térségeket. Az előadás az ország térségi struktúrája optimalizációjának főbb kihívásait, peremfeltételeit elemző kutatások eredményeinek tükrében fogalmazta meg a paradigmaváltás szükségességét és a lehetséges kitörési pontokat a vidéki térségek számára. A paradigmaváltáson belül az előadás kiemelte a célzott támogatási programokat, a térségközpontok fókuszált fejlesztését, a város és vidéke összefüggő rendszerként történő értelmezését, a városok nélkülözhetetlen szerepét a vidék értelmezésében, a közszolgáltatások hatékonyságának javítását, a szervezeti együttműködéseket és az önkormányzati igazgatás reformját, valamint a helyi fejlesztésekben a térségek szerepének saját erőforrásaikra támaszkodó erősítését. A megújuló területpolitikát ismertetve a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium Területfejlesztésért Felelős Államtitkári Kabinet szakmai tanácsadójának előadása nyilvánvalóvá tette, hogy az új paradigmák szerinti tudatos, tervszerű területfejlesztésnek és településfejlesztésnek a helyi adottságokra kell épülnie.

Dr. Bajnai László, a Városfejlesztés Zrt vezérigazgatója „Klímavédelem és városfejlesztés. A paradigmaváltás szükségessége a településfejlesztésben.” című előadásában az emissziócsökkentés és a klímaváltozáshoz történő alkalmazkodás jelentőségére, a klímavédelem és a városfejlesztés összefüggéseire, valamint a felmelegedés és a klímaváltozás kihívásaira válaszoló településfejlesztés fontosságára hívta fel a figyelmet. A kutatási eredmények tükrében jelezte a globális felmelegedés és a klímaváltozás veszélyének egzisztenciális jellegét. Felhívta a figyelmet, hogy a légkörben már felhalmozódott, és évről évre tovább növekvő mennyiségű, az emberi faj történetéhez viszonyítva minden korábbit nagy arányban meghaladó mértékű szén-dioxid koncentráció következtében a felmelegedés és a klímaváltozás folyamata nem áll le automatikusan a globális nettó zéró szén-dioxid emisszió elérésekor. Azt pedig jelenleg nem lehet biztosan tudni, hogy a nettó zéró szint elérése után mennyi időnek kell eltelnie egy új egyensúlyi állapot kialakulásához és a felmelegedés, valamint a következményeként jelentkező klímaváltozás leállásához. Ezért fontos, hogy a globális nettó zéró emisszió szintjét minél előbb, minél alacsonyabb felmelegedési szinten el lehessen érni az emissziócsökkentéssel, ha az 1,5 °C-os, vagy akár a 2 °C-os szint tartása gyakorlatilag már lehetetlennek is tűnik. Ennek belátásához elegendő a szénhidrogén alapú fejlődés esetén prognosztizálható felmelegedési pálya 2100 utáni szintjeire tekinteni az előadásban említett tudományos eredményeket bemutató grafikonokon. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos főmunkatársaként, illetve városfejlesztési szakértőjeként, valamint a településfejlesztés tervezésére vonatkozó jogszabályok szakmai alapjait lerakó szakpolitikai iránymutatásokat megalapozó tudományos publikációk szerzőjeként végzett tudományos kutatások alapján a Városfejlesztés Zrt. vezérigazgatója rámutatott az urbanizáció kulcsfontosságú szerepére a globális felmelegedésben. Az előadás felhívta a figyelmet a város és a városfejlesztés strukturális jellegű problémáinak jelentőségére a klímaváltozás okainak és következményeinek kialakulásában, és egyúttal jelezte a kihívások megválaszolását szolgáló településfejlesztés fő irányait is. Emlékeztetett rá, hogy a már elért részeredmények jó alapot adnak a klímaváltozás urbanizációs kihívásainak megválaszolásához. Ennek sikeréhez azonban nem csak magát a települést, hanem a településfejlesztés nemzeti szintű intézményi, szervezeti, jogi és finanszírozási eszköztárát is fejleszteni kell, ami paradigmaváltás szükségességét jelzi a településfejlesztés jelentőségének értékelésében, tervezési és megvalósítási eszközeinek használatában, valamint továbbfejlesztésében.

A klímavédő várospolitika helyi jó gyakorlatait bemutató előadások sorában elsőként Dr. Domokos Endre a Pannon Egyetem egyetemi docense ismertette Veszprém természeti, társadalmi és gazdasági adottságait, valamint környezeti állapotát és az annak folyamatos monitorozását lehetővé tevő térinformatikai adatgyűjtő és elemző rendszert „Veszprém klímavédelmi kihívásai” címmel. A több mint ezeréves múltra visszatekintő település jellemzőit feltárva bemutatta azokat az adottságokat, amelyek a globális klímaváltozás urbanizációs problémákban tükröződő veszprémi kihívásait determinálják. Ilyen például a karsztra települt város vízbázisainak sérülékenysége és az aszályos időszakok elhúzódása, mély völgyekkel tagolt domborzatának változékonysága, és ezzel összefüggésben a városi szövet kitettsége a növekvő vízhozamú özönvíz szerű esők, az erősödő széllökések hatásainak, a forró napok számának alakulásában megmutatkozó radikális növekedésnek, valamint a felszín közeli légkör hőmérsékletének 6 °C -t is elérő különbségeiben is megnyilvánuló városi hőszigethatásoknak. A globális klímaváltozás lokális urbanizációs kihívásainak ismertetése mellett az előadás azt is bemutatta, hogy Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata a Pannon Egyetemmel kialakított együttműködése keretében milyen jelentős tudományos eszköztárat mozgósít a város környezeti állapotát jellemző adatok folyamatos gyűjtése és rendszeres elemzése érdekében, hogy az operatív városfejlesztés megalapozása érdekében beazonosítsa azokat a beavatkozási területeket és irányokat, ahol a legkedvezőbb várható eredménnyel lehet elindítani a klímavédelem kihívásainak megválaszolására alkalmas, természetüknél fogva komplex, városfejlesztési műveletek tervezését és megvalósítását. A Pannon Egyetem szakemberei által kifejlesztett adatgyűjtő, elemző és monitoringozó információtechnológiai rendszer felhasználásával a mért városi adatokat a műholdas adatállománnyal kiegészítve modellezik számtalan paraméter alkalmazásával a felszíni hőmérséklet és a növényborítottság tükrében a város környezeti állapotát, hogy a klímaváltozás várható alakulását szimulálva tudják megalapozni például a város zöldfelületi stratégiáját és a klímavédő városfejlesztési beavatkozások területének kiválasztását, vagy éppen szimulálni tudják a felmelegedéssel várható egészségügyi kockázatokat az egészséges városi környezet stratégiai célkitűzésének hosszú távon is fenntartható érvényesítése érdekében a településfejlesztési tervek készítésének megalapozása során.

Kovács Áron, Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzatának fenntarthatósági tanácsnoka a klímaváltozás kihívásainak megválaszolását szolgáló fejlesztéseken belül az emissziócsökkentést és az alkalmazkodást szolgáló zöldfelületi és közlekedési fejlesztéseket, városüzemeltetési megoldásokat, partnerségi és szemléletformálási akciókat, valamint az operatív városfejlesztés tervezésének és megvalósításának megalapozását erősítő monitoring rendszer továbbfejlesztését szolgáló újabb önkormányzati információtechnológiai fejlesztések fő irányait ismertette „Veszprém elköteleződései a fenntartható városfejlesztés mellett” című előadásában. Az eddigi jó gyakorlatokat és a jövőbeli célokat áttekintő előadásában Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzatának fenntarthatósági tanácsnoka bemutatta a város alkalmazkodási és emissziócsökkentési erőfeszítéseinek eredményeit. A Zöld Busz program során 5 darab teljesen elektromos és 42 darab dízel-hibrid autóbusz, valamint a hozzá kapcsolódó töltő állt szolgálatba a városban. A beszerzéseknek köszönhetően a város az ország egyik legmodernebb alacsony emissziójú autóbuszflottájával rendelkezik, amivel 22 nappali és két éjszakai járatot üzemeltetnek. Szintén a V-Busz kezelésében van a 2023-ban indult V-Bike (www.vbike.hu), elektromos rásegítésű kerékpár kölcsönző hálózat. Ennek különös jelentőséget ad, hogy a hagyományos kerékpárokkal a veszprémi terepviszonyok mellett a lakosság nagy része számára szinte lehetetlen kerékpáros közlekedést próbálja meghonosítani a városban. A minimális díj ellenében (1,2 €/nap; 22 €/év) a városban szabadon élvezhető az elektromos rásegítésű kerékpárok előnye. Az önkormányzati fejlesztés hatására sok lakos a kerékpárok kipróbálása után saját példány beszerzését tervezi. A bakonyi karsztvidék növénytelepítési szempontból kedvezőtlen talajtani adottságai ellenére a tudatos és tervszerű zöldfelület-fejlesztésnek köszönhetően Veszprémben kifejezetten magas, 33 m2/fő a gondozott zöldfelületek aránya, ami mintegy 26 000 fából, és 48 000 cserjéből tevődik össze, nem beszélve a sokezer virágról. Az önkormányzat az elért eredményekre építve fejleszti tovább a városi klímavédelmi politikát szolgáló városfejlesztés sarkalatos eszközét jelentő zöldfelületi rendszerét, amiben a lakossággal kialakított partneri együttműködésre is épít. Ez utóbbi például a közösségi kertek kialakításában érvényesül különösen. Ugyanakkor a zöldfelületi rendszer fejlesztésének olyan új irányai is megjelentek már a gyakorlatban, illetve a városfejlesztési tervekben, mint az épületeket beburkoló zöldfalak és a csapadékvíz visszatartását elősegítő, a villámárvizek kockázatának mérsékléséhez hozzájáruló esőkertek létesítése. Az operatív településfejlesztési tervekben meghatározásra kerülő összehangolt zöldfelületi fejlesztési műveletek hatékonyságának növelését fogják segíteni többek között a tervezett újabb információtechnológiai és térinformatikai fejlesztések is. Az önkormányzat az elért eredményekre építve a környezeti adatgyűjtés és adatbázis továbbfejlesztésével, integrált zöldfelületi kataszter térkép és nyilvántartás létrehozásával döntéstámogató központi zöld adatbázis és adatelemző rendszer kialakításán dolgozik a fenntarthatóság érdekében.

Dr. Temesvári Balázs, a Veszprém Városfejlesztési és Innovációs Kft ügyvezetője „Veszprém városfejlesztési lehetőségei a fenntarthatósági szemléletű megközelítésben” című előadásában a zöldfelületi rendszer fejlesztésének ökológiai és klímaadaptációs szempontjait, a közösségi és társadalmi, valamint gazdasági fenntarthatósági aspektusait tekintette át az esztétikai és identitásalapú szempontokkal összefüggő rendszerben, kitérve a monitoring és menedzsment fejlesztési irányaira is. Bevezetőjében kiemelte: Veszprém célja, hogy a városi tér és közösségi élet a fenntarthatóság, az esztétikum és az inkluzivitás elvei mentén fejlődjön egy adaptív, emberközpontú és zöld városi modell létrehozásával. Az előadás megerősítette, hogy a városfejlesztésnek az Európai Unió New European Bauhaus és Green City kezdeményezéseinek alapelvei között is szereplő célok valóra váltásával, nevezetesen a szép városi környezet kialakításával és a fenntartható urbanizáció kihívásainak megválaszolásával, valamint az építészeti örökség integrált védelmével kell a várost, mint közösséget szolgálnia és erősítenie, amiben a taktikai városfejlesztés is jól használható eszköz a térhasználat átalakítását célzó operatív városfejlesztés  egyes tervezett fejlesztési műveleteinek előzetes tesztelésére. A város és a természet harmóniájának megteremtésére irányuló, a fenntartható urbanizáció kihívásaira válaszoló veszprémi városfejlesztés fő irányain belül kiemelte a városfejlesztés ökológiai és társadalmi egyensúlyának megteremtését, a zöld infrastruktúra – parkok, zöldtetők, városi erdők – fejlesztését, a városi mezőgazdaság és helyi élelmiszer-termelés támogatását, valamint a fenntartható közlekedési és energiahatékonysági rendszerek fejlesztését. A zöldfelületek kialakítására vonatkozó településfejlesztési elképzelések részletes ismertetése kapcsán az előadás kitért a Bakony és Balaton-felvidék, mint az építészeti örökség részét képező jellegzetes hazai kultúrtáj tájkarakterének megőrzését, a zöldfelületeknek a város építészeti öröksége integrált védelmének részeként történő fejlesztését szolgáló, valamint a városi szövetet nagyobb léptékben strukturáló, esztétikai és identitásalapú zöldfelület-fejlesztési szempontokra is. Összegzésében az előadás hangsúlyozta, hogy az említett megközelítések egymást erősítik és integráltan alkalmazhatók a komplex településfejlesztésben. Felhívta a figyelmet, hogy Veszprém pilot város lehet a fenntartható, valamint kreatív városfejlesztésben, és javasolta integrált városi innovációs laboratórium létrehozását a városi életminőség javítása, a fenntartható növekedés biztosítása érdekében.

Gál Lajos Gyenesdiás polgármestere „Minden esőcsepp számít!” című előadásában a településfejlesztés tervezésének és megvalósításának zöldfelületi dimenziójához kapcsolódva a Balaton parti nagyközség egészséges és klímatudatos életformát erősítő jó gyakorlataival gazdagította tovább a veszprémi konferencián bemutatott klímavédő településpolitikák tárházát. Zala vármegye legnagyobb lélekszámú, 4500 lakosú, nagyközségének vezetője az adottságok, a településfejlesztés és annak eredményei tükrében ismertette azt a példamutató gyakorlatot, amelynek keretében az önkormányzat a lakossággal aktívan együttműködve mozdítja elő a biodiverzitás megőrzését, a komposztálás elterjedését, a csapadékvíz-visszatartás, a víztakarékosság, és a körforgásos gazdaság minél teljesebb megvalósulását, valamint a nagyközség zöldfelületi rendszerének fejlesztését, kiemelt figyelmet fordítva a klímaváltozás hatásainak ellenálló növényfajok telepítésére és a település fásítására. A zöldfelületi rendszer lakossággal partnerségben megvalósuló fejlesztésének eszközeit bemutatva a polgármester bemutatta a helyi polgárokat önképzésre, önellátásra és együttműködésre ösztönző strukturált participáció összetevőit. Egyrészt a lakosság bevonásának, illetve támogatásának évszakok szerint változó eszközeit, másrészt a programban való részvétel aktív elköteleződés mellett egyszerűen teljesíthető feltételeit.

Dr. Horváth Klára Bábolna polgármestere „Bábolna energiaközösség, a kezdetektől a működésig és tovább” című előadásában a városi szintű zöld energetikai átállás megvalósítására hozott mintaértékű példát a sikeres klímavédő várospolitikák gyakorlatából. Bábolnán a közismert nehézségek ellenére sikerült megvalósítania az önkormányzatnak a megújuló energiára épülő energiaközösséget, ami a közterületek, az önkormányzati, illetve más épületek üzemeltetésének egyre több területén biztosítja az egyes funkciók tiszta elektromos energiával működő, emissziómentes ellátását. Az energiaközösség megvalósításával Bábolnának olyan fejlesztési célkitűzést sikerült valóra váltania, amely számtalan hazai város integrált településfejlesztési stratégiájában, vagy fenntartható városfejlesztési stratégiájában szerepel, de realizálása elakad az adminisztratív és szabályozási útvesztők hálójában. A közcélú és magánhálózatokat integráló, minden fogyasztótípust bevonó energiaközösség gyakorlatának összetevőit ismertetve megemlítette a minden fogyasztó összes mérési pontjáról élő adatokat (VERTESZ SMARTBOX), az online monitoring rendszert (VSCADA), a menetrend készítést és a menetrend tartását 15 perces időkeretekben (SEP), a tagoknak szóló elszámolások zárt rendszerben (NAV) történő készítését, a rendszer kialakítását és működtetését szolgáló módszertani, tervezési, elszámolási, szervezési, piaci és jogi eszközöket. Az öngondoskodás érvényesítésének erősítésére törekvő energiaközösség folyamatban lévő továbbfejlesztésének fő irányait ismertetve a polgármester megemlítette többek között az energiatárolóval ellátott napelempark kialakítását, környezetvédelmi alap működtetését, a tagsági kör bővítését, valamint a nemzetközi együttműködéseket.

A konferencia zárásaként a résztvevők Dr. Agg Zoltán főszerkesztő és Dr. Zongor Gábor szerkesztőbizottsági elnök tájékoztatóját hallgatták meg a Comitatus Önkormányzati Szemle aktualitásairól. A 35. évfolyamánál és 253. számánál tartó, 1991-ben alapított folyóirat a területpolitika, területfejlesztés, önkormányzatiság hiteles feldolgozása, közreadása, megismertetése körében publikál tanulmányokat, véleményeket, interjúkat. A Comitatus Társadalomkutató Egyesület által létrehozott B kategóriás folyóiratot az egyesület 2023 óta a győri Széchenyi István Egyetemmel partnerségben működteti. A tájékoztató mottójául választott Széchenyi idézet a klímavédő várospolitikákat szolgáló településfejlesztés előtt álló kihívásokat is jól kifejezi, és a konferencia egyik fő üzeneteként is értelmezhető: „Azokból a kövekből, melyeket utunkba gördítenek, egy kis ügyességgel lépcsőt építhetünk”.

Mohai V. Lajos