A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS KIHÍVÁSAI A COVID-19 JÁRVÁNY KÖVETKEZTÉBEN 1.

BEVEZETÉS

A településfejlesztés a település egészére kiterjedő olyan társadalmi-gazdasági és környezetalakítási tevékenység, amelynek célja a lakosság életszínvonalának, ellátási és környezeti viszonyának javítása, valamint a fenntartható településfejlődés biztosítása. A fejlesztési tervek elkészítése- a településen élők, illetve érintett szakemberek bevonásával- az önkormányzat feladata. A településfejlesztés, mint szakmai tevékenység az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) hatálya alá tartozik. A településfejlesztés az Étv. által szabályozott szakterület tudományos megközelítésében a városok és községek fizikai valóságának, épített városi és települési szövetének átalakítását, illetve új városok, települések esetében kialakítását jelenti az említett szakmai tevékenység alkotó elemeit jelentő építés, városépítés tervezés, kutatás és oktatás világának alapvető fogalmai szerint. A városok és községek fizikai valóságának, épített városi és települési szövetének átalakítása, illetve új városok, települések esetében kialakítása a település egészére kiterjedő társadalmi-gazdasági és környezetalakítási tevékenységként történik, a fenntartható fejlődés kihívásainak megválaszolása, és ezáltal a fenntartható településfejlődés, a fenntartható urbanizáció biztosítása céljából.

Az elmúlt néhány év során a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen folytatott tudományos kutatások eredményei nyilvánvalóvá tették, hogy az említett kihívások megválaszolása érdekében napjainkban még a korábban ismertnél is sokkal nagyobb szükség van a városok és községek tudatos és tervszerű fejlesztésére – vagyis a településfejlesztésre.  Hiszen az a felismerés, hogy városok és községek tudatos és tervszerű fejlesztésére szükség van, egyáltalán nem újkeletű Magyarországon. Ez volt az üzenete már a jelenleg hatályos Étv-t megelőző első törvénynek, amely az 1997. évi LXXVIII. Törvény által szabályozott területre vonatkozóan megszületett, a városrendezésről és építésügyről alkotott 1937: VI. törvénycikknek is, majd az ezt felváltó és ennek szellemét és polgári jogalkotási vívmányait szakmai szempontból átvevő és folytató, az építésügyről szóló 1964. évi III. törvénynek is, amely a jelenlegi Étv. közvetlen törvényi előzménye. A városok és községek tudatos és tervszerű fejlesztésének előmozdítására vonatkozóan törvényi szinten kifejeződő jogalkotói és társadalmi igény tehát töretlenül él Magyarországon 83 éve. Ennek a tartósan, egymással ellentétes társadalmi és politikai rendszereken átívelő következetességgel érvényesülő társadalmi igénynek a törvényi érvényesülését, és első, 83 évvel ezelőtt, 1937-ben történt megjelenését egy olyan korábbi 67 éves korszak előzte meg, amelynek során két ciklusban, az I. világháború előtt, és után, Magyarországon  egy globális összehasonlításban is példa értékű urbanizációs folyamat valósult meg Budapest, az ország fővárosa közigazgatási értelemben vett létrehozásával, és városfejlesztési, városépítési szempontból világvárossá történt kiépítésével, valamint ezzel párhuzamosan az ország többi városának urbanizálásával és községének fejlesztésével, amely olyan szilárd alapot biztosított a tudatos és tervszerű településfejlesztés, városfejlesztés törvényi szintű jogalkotási és szabályozási követelményének tartós megjelenéséhez, hogy azt a történelem viharai sem tudták elmosni.

A tudatos és tervszerű településfejlesztés, városfejlesztés igénye tehát nem újkeletű. Az utóbbi évtizedek újdonsága azonban a fenntartható fejlődés kihívásainak megjelenése, és az eltelt évtized hozadéka annak a tudományos és szakmai felismerése, hogy ez milyen korábban soha nem látott horderejű kihívást jelent a településtervezésben egy településrendezési és településfejlesztési terv készítése során. Ehhez a kihíváshoz adódott egy újabb, ugyanolyan jelentőségű, de a korábbitól eltérő, nekik időnként látszólag, vagy akár valóságosan is ellentmondó megközelítéseket és szempontokat felvető másik, a világméretű COVID-19 járványé, és körvonalazódó tartós urbanizációs hatásaié.

A következő cikkek ezeket a településtervezési – vagyis a településrendezési terv és a településfejlesztési terv készítése során jelentkező – kihívásokat vizsgálják.

Budapest, 2020. november 22.

Dr. Bajnai László

Tudományos főmunkatárs
Nemzeti Közszolgálati Egyetem

Vezérigazgató
Városfejlesztés Zrt