TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS, TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI MÓDSZERTAN

A településfejlesztés a városok és községek fizikai valóságának, épített városi és települési szövetének átalakítását, illetve új városok, települések esetében kialakítását jelenti az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) által szabályozott szakterületet alkotó építés, városépítés tervezés, kutatás és oktatás világának alapvető fogalmai szerint.

A településfejlesztés fogalma egy olyan szóalkotás, ami viszonylag új a magyar nyelvű szakmai tevékenységben és jogi szabályozásban.  A településfejlesztés sajátosan egyedi jellegű neologizmus azoknak az európai országoknak az évszázadok alatt kialakult szakmai nyelvezetéhez képest is, amelyek meghatározták az európai kultúra és a nyugati civilizáció kialakulását, és amelyek döntő jelentőségű hatással voltak az említettekkel összefonódó urbanizáció elméletének és gyakorlatának létrejöttére az elmúlt fél évezredben. Nem véletlen, hogy a témára vonatkozó első országos jellegű, törvényi szintű jogi szabályozás – a városrendezésről és építésügyről alkotott 1937 : VI. törvénycikk – amely több mint hat évtized világra szóló sikereket elért budapesti városépítési, városfejlesztési gyakorlatára támaszkodva születhetett meg, még egyáltalán nem ismerte a településfejlesztés fogalmát. Az csak később kezdett elterjedni.  Amint ezt a Pécsi Tudományegyetemen és a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen végzett kutatások feltárták, 1949 után vált uralkodóvá. Politikai felhangjai szerint mintegy az 1937-es törvényben és korábban Magyarországon használt városfejlesztés ellenében, és – mint a pártállami felfogás szerinti településtudomány egyik megnyilvánulási területe – a Nyugat-Európa polgári társadalmaiban általánosan alkalmazott urbanisztika fogalom egyfajta erősen átpolitizált változataként. Ugyanakkor ezzel párhuzamosan a szakmai kérdésekben folytatódott a   városrendezésről és építésügyről alkotott 1937: VI. törvénycikk alkalmazása egészen az  Építésügyi – 1968-tól Építésügyi és Városfejlesztési -Minisztérium szakemberei által kidolgozott, építésügyről szóló 1964. évi III. törvény hatályba lépéséig, amely a szakmai kérdésekben tovább vitte az 1937 évi VI. törvénycikk polgári jogalkotási és szakmai vívmányait. Ez a törvény szintén nem ismerte és nem használta még a településfejlesztés fogalmát, helyette a kodifikációt végző minisztérium 1968-tól jogszabályba iktatott elnevezésének és törvényi előzményének megfelelően következetesen a város (község) fejlesztéséről, a városok és a községek rendezésérő, fejlesztéséről beszélt. A településfejlesztés korszerű jogszabályi fogalma az említettekből következően a magyar polgári jogalkotás egyik, európai összehasonlításban is kiemelkedő eredményének, az 1937 évi VI. törvénycikknek a vívmányait és maradandó értékeit viszi tovább a településfejlesztés fogalmának bevezetésével és alkalmazásával.

A településfejlesztés egyrészt településrendezési tervek és településfejlesztési tervek készítéséből, vagyis településfejlesztési és településrendezési tervezésből, másrészt az említett tervek megvalósításából áll. A településrendezési és településfejlesztési terveknek a közszféra által építési tevékenységgel, a város, a település épített szövetébe, épített környezetébe való fizikai beavatkozással, történő megvalósítása az operatív településfejlesztés, operatív városfejlesztés.

A terület és településfejlesztés témakörben tartott előadás anyaga az alábbi linken érhető el:

Terület és Településfejlesztés