DR. BAJNAI LÁSZLÓ: GONDOLATOK A DIGITÁLIS VÁROS PERSPEKTÍVÁKRÓL I.

Digitális város perspektívák a fenntartható városfejlesztés kihívásainak tükrében

Minden jog fenntartva.

Budapest, 2022.

A szerző:

Dr Bajnai László PhD

Vezérigazgató, Városfejlesztés Zrt;

Tudományos főmunkatárs, Nemzeti Közszolgálati Egyetem

Közszervezési és Infotechnológiai Tanszék.

BEVEZETÉS

Városfejlesztésről, településfejlesztésről sokféle különböző értelemben és megközelítésben esik szó a médiában, a szakirodalomban és a tudományos diskurzusban egyaránt. A következőkben az európai és a hazai tudományos szakirodalomban többek között Ildefonso Cerdá, Pierre Merlin, Françoise Choay és jelen tanulmány szerzője által használt értelemben és megközelítésben (Bajnai, 2021) használjuk a városfejlesztés és településfejlesztés szakkifejezéseket.

A jó településfejlesztés és a fenntartható városfejlesztés kihívásai ismertek, jelentőségük miatt azonban nem lehet eléggé hangsúlyozni őket, ezért a tanulmány első része ezeket tekinti át a tudományos szakirodalom tükrében. Ezeknek az egymásnak látszólagosan, vagy akár valóságosan is, gyakran ellentmondó szempontoknak történő megfelelés önmagában is rendkívül bonyolult feladat a fenntartható urbanizáció tervezése és megvalósítása során.

Az infotechnológia fejlődése az elmúlt hat évszázad városfejlesztési gyakorlatának és elméletének fejlődése eredményeként a legutóbbi évtizedek nemzetközi kutatásai alapján kikristályosodott általános célkitűzéseit és a fenntartható urbanizációnak az utóbbi három évtized folyamán nyilvánvalóvá vált kihívásait teljesen új kontextusba helyezi, és radikálisan új kihívások elé állítja, miközben nem írja felül, és nem cáfolja meg azokat.

A többszörösen exponenciális ütemben zajló információtechnológia fejlődés még annál is sokkal gyorsabb ütemben folyik, mint ahogy azt akár néhány évvel ezelőtti legmerészebb álmainkban is gondolhattuk volna. Ez a fejlődés az előttünk álló másfél évtizedben nagy valószínűséggel teljes mértékben meg fogja változtatni, és új – ma még sok szempontból ismeretlen – alapokra fogja helyezni a föld legfejlettebb államaiban a világra vonatkozó tudományos ismereteket, a tudományos megismerés módszereit és eszközeit, a maival össze nem hasonlítható természetű új szintekre fogja eljuttatni a technológiai fejlődés folyamatát. Az átalakulás folyamata tíz-tizenöt év távlatában alapvetően fogja megváltoztatni a világ legfejlettebb részein az emberek életét és városaik fizikai valóságát, és ezáltal ugyanakkor a lemaradó területeken élőkét is.  Az átalakulás csak az évek óta nyilvános EU bizottsági dokumentumok, kutatási jelentések, javaslatok és szakpolitikák szerint is, már az említett távlatban is jóval messzebbre mutat, mint ami a hazai városfejlesztés jelenlegi hazai standardja szerinti szakirodalomban és fenntartható városfejlesztési tervezési gyakorlatban általában megjelenik. Ebben az új helyzetben nagyon sokat lehet veszíteni, és nyerni is, attól függően, hogy milyen értelemben, milyen megközelítésben, milyen paradigma szerint, és milyen ráfordítással történik a városfejlesztés – és azon belül különösen a digitális város dimenzió – tervezése és megvalósítása. Nyilvánvaló például, hogy miközben önmagában is hatalmas, valóságos problémát jelent az utolérő, felzárkóztató jellegű fejlesztési igények kielégítése, ami önmagában is többszörösen leköthetné a rendelkezésre álló kereteket, ezzel a paradigmával nem lehet a fejlődés nyertesei közé kerülni. Ez csak attól a városfejlesztési tevékenységtől remélhető, ami abból a paradigmából indul ki, hogy a fenntartható városfejlesztés és a jó településfejlesztés annak a fejlettségi szintnek az elérését, illetve megközelítését célozza, ahol a fejlett nyugati világ élvonala fog tartani a következő tíz-tizenöt év eredményeként. Ahogyan a tanulságos történetben szereplő, sorozatos jégkorong bajnokságot nyert csapat edzőjének sem az volt a stratégiája, hogy a játékosai mindig a korong után menjenek, hanem az, hogy azt lássák jól előre, hogy hol lesz a korong, és mindig oda menjenek, ahol lesz, ne oda igyekezzenek minden, ahol éppen van.

Mindezek alapján indokolt áttekinteni az utóbbi paradigma tükrében az infotechnológia robbanásszerű fejlődéséből adódó digitális városi perspektívákat és összefüggéseiket a városfejlesztés klasszikus általános célkitűzéseinek valóra váltásával, valamint a fenntartható városfejlesztés kihívásainak megválaszolásával …

A FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM JEGYZÉKE

Bajnai László: Fenntartható urbanizáció. A városfejlesztés története, elmélete és gyakorlata. Budapest, Scolar Kiadó, 2021. ISBN978-963-509-340-3 (350 p.)

Bajnai László – Németh András: Fejezetek a városfejlesztésből I. Második, bővített kiadás. Budapest, Scolar Kiadó, 2021. ISBN 978-963-509-442-4

Bajnai Zsuzsanna: Az állam digitális fejlettségének mérése – az EU, az USA, az ENSZ és az OECD által alkalmazott módszerek, mutatószámok. Budapest, Pénzügyi Szemle (Online) Közpénzügyi szakfolyóirat. Alapító, laptulajdonos: Pénzügyminisztérium. 2021. szeptember 25. 9:00, ISSN 2064-8278

https://www.penzugyiszemle.hu/hu/fokuszban/az-allam-digitalis-fejlettsegenek-merese-az-eu-az-usa-az-ensz-es-az-oecd-altal-alkalmazott-modszerek-mutatoszamok

Németh András: Intelligencia, értelmes város és a fenntartható IKT stratégia alapkövetelményei Magyarországon 2021-től 2030-ig. In: Bajnai László – Németh András: Fejezetek a városfejlesztésből I. Második, bővített kiadás. Budapest, Scolar Kiadó, 2021. ISBN 978-963-509-442-4

https://ec.europa.eu/info/strategy/priorities-2019-2024/europe-fit-digital-age/shaping-europe-digital-future_en

https://ec.europa.eu/info/strategy/priorities-2019-2024/europe-fit-digital-age/shaping-europe-digital-future_en

További szakirodalom a teljes tanulmányban.

A teljes tanulmány további részei megvásárolhatók, a vásárlási igényt jelezni, illetve további tájékoztatást kérni az info@varosfejlesztes.hu  e-mail címen lehet.